A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve XXIV-XXVI. [antikvár]

ERDÉSZ SÁNDOR HATVANÉVESMég egy esztendő, s negyedszázada lesz annak, hogy a vasútállomástól a Jósa András Múzeum akkori Egyház utcai épületéhez rázott" az utolsó nyíregyházi konflis. Feleségemmel együtt érkeztünk elfoglalni új munkahelyünket, ki az új- és legújabbkori történész, ki pedig a múzeum új" régésze posztján. A nyíregyházi megyei múzeum az akkori vidék talán legkisebb személyzetével működött: Csallány Dezső régész, megyei múzeumigazgató mellett két néprajzos, a 75. életéve felé ballagó Nyárády Miska bácsi, s a fiatal folklorista. Erdész Sándor képezte a tudományos gárdát, őket egészítette ki" egy félnapos könyvtáros, egy 8 órás adminisztrátor, a másfél embernyi géhá", s Magiéra Józsefné hivatalsegéd-takarító, aki már akkor is, ma is a múzeum legrégibb szolgálójának számított. Az ismerkedés napjai után Erdész Sanyi felajánlotta segítségét, hogy néprajzi gyűjtőútjain szívesen fuvarozna az oldalkocsis IZS-en, ismerkedjek a szabolcs-szatmári emberrel, a dunántúlinak oly szokatlan tájjal, s vetődjek el plyan falvakba is, ahol régész még sohasem fordult meg.Tíz esztendővel később immár hivatali főnöke lévén az akkori baráti támogatást keményen viszonoznom kellett: bármennyire is nem tetszett akkor Erdész Sándornak, ki kellett neveznem a Sóstói Múzeumfalu elődjébe egyetlen munkaerőként igazgatónak. Az igazgatói kinevezést így indokoltam: a nevezett a nyíregyházi Jósa András Múzeum kötelékébe tartozó Sóstói Falumúzeum (!) vezetői teendőit látja el, irányítja a Falumúzeum építkezését és üzemeltetését. Ezenkívül ellátja a megyei múzeumi hálózat néprajzi szakfelügyeletét, a néprajzi kutatómunka irányítását." Az élet ezt a lépést igazolta: öt esztendő múlva az addig Luca-székeként épülő új intézményt az Országos Múzeumi és Műemléki Hónap megnyitójával látogathatóvá tettük, ma húsz ember munkájáért felel az az Erdész Sándor, aki még többször idézendő önéletírásában így vall erről: . a Sóstói Múzeumfalut kicsit a gyermekemnek érzem, s ettől nincs felemelőbb érzés És most, 60 éves koromban nem tudom eldönteni magamban, hogy mi is vagyok: muzeológus-e vagy folklorista? Hiszen a köztudatban e két munkakör nem fér össze. Azt tudom, hogy bennem a két munkakör összefonódott".Honnan is indult el Erdész Sándor életútja a néprajz felé, milyen világban lett első generációs értelmiségi a nyírségi falu neveltje? Életrajzi adatai szerint 1929. július 20-án Szob községben látta meg a napvilágot. A kacskaringó okáról így vall: Apám szakolyi születésű, de nyírcsászári lakos volt az első világháborúig, ahol apai nagyszüleim dohánykertészek voltak. Anyám Nagykállóból származott, az itteni nagyszülők egyszerű