Előzéklapján ajándékozási bejegyzéssel. Egy új kor hajnalán jelenik meg ez a könyv, ami természetének megfelelően a múlttal foglalkozik. Városunk múltjával, azzal a történettel, ami nemzetünk történelmének is része. De talán éppen ettől a tudattól vezéreltetve...
Az egykori Nagy-Sárrét szélén fekvő településünk, Bakonszeg szerényen húzódik meg hazánk térképén a Berettyó mellett. Községünk szorosan kapcsolódik a bihari térség múltjához és jelenéhez. Ez azonban nem jelent azonosságot sem a gazdasági, sem a társadalmi...
Címlapon ajándékozási bejegyzés. Az egykori Nagy-Sárrét szélén fekvő településünk, Bakonszeg szerényen húzódik meg hazánk térképén a Berettyó mellett. Községünk szorosan kapcsolódik a bihari térség múltjához és jelenéhez. Ez azonban nem jelent azonosságot sem a...
A Felvidék magyar falvaiból 1946/47 telén a csehszlovák kormány több mint negyvenezer embert deportált Nyugat-Csehország területére, az egykori Szudéta-vidékre.Azokat, akik nem vallották magukat szlováknak. Akik nem tagadták meg magyarságukat. Akik szolgasorsban is hűek...
A miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszéke 1995. október 30-31-én Mályiban konferenciát rendezett Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei Északkelet-Magyarországon címmel. A tanácskozás az Illyés...
A XXI. század küszöbén megjelenő könyvet tart a kezében a Kedves Olvasó, amely időben visszanyúlik a kezdetekig és onnan mutatja be a Kiskun Múzeum fejlődését és Kiskunfélegyháza kulturális életébe illeszkedését. Pozitív előremutatásra vall, hogy Tömörkény István...
Csenger Nagyközség Tanácsa nevében szeretettel köszöntöm az olvasót. Ennek az ünnepi kiadványnak első példányát községünk, a szülőfalu ragaszkodó szeretetével és tiszteletével nyújtom át a 70 éves Molnár Józsefnek. Molnár József itt született köztünk Csengerben,...
Részlet a könyvből:
"A miskolci Hermán Ottó múzeum és az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszéke az 1995. és 1996. esztendőkben 18 hónapon keresztül végzett régészeti kutatásokat az elpusztult Muhi középkori mezőváros területén.' A két év során a...
Lectori Salutem!
„Üdvözöljük az olvasót, tiszteletteljesen és csendes örömmel" - Szerb Antal kezdte ezekkel a szavakkal magyar irodalomtörténetét, s ugyanezt mondjuk mi is, akik a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának folyóiratát szerkesztjük, s ez...
LAJOS ÁRPÁD, a jeles etnográfus-múzeológus az idén, 1986-ban lenne 75 éves.
Párizsban született 1911. december 7-én, mivel édesapja Lajos Tamás feleségével együtt oda ment tanulni a „divatszűcs" mesterséget. Az első világháború szétszakította a Lajos családot: a háború...
A Tudománypolitikai Bizottság / TPB / az egyetemi kutatások fejlesztésére vonatkozó határozatával a kiemelkedő eredményességű kutatások támogatására, továbbá a kiemelt kutatási feladatok müvelésének elősegítésére külön támogatást biztosított.
A TPB határozatának...
A készletgazdálkodást, különösen a földművelést folytató népek kultúrájának vizsgálatához szorosan hozzátartozik a termés megőrzésének, raktározásának kérdése is. Különösen fontos a szemes gabona tárolására kialakult edények és építmények kutatása, mert...
A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megrendezésére 1986. szeptember 1-5. között Ausztria fővárosában, Bécsben került sor. A kongresszussal kapcsolatos szervező munkát és a kongresszus megrendezését a Nemzetközi Magyar Filológiai Társasággal együttműködve két intézet...
Nagy örömömre szolgál, hogy egy ilyen kötet állít méltó emléket Matyikó Sebestyén Józsefnek, aki igazi balatoni költőként meghatározó alakja volt Siófok kulturális életének, sőt ma is az.
Élete ezer szállal kötődött a városhoz. Leszármazottja volt az egyik...
Részlet a könyvből:
Annak a témakörnek a felvetése és vizsgálata, amely a magyarság és az európai népek kapcsolataival függ össze, néprajztudományunk, sőt a népi kultúra iránti érdeklődés kezdetéig nyúlik vissza. Már a múlt században — de korábban is — feltűnt a...
A magyar néphagyományban jelentős helyet foglal el a farsang. Egyik kiemelkedő ideje a népszokásoknak, amelyek főképpen külső megnyilatkozásaikban korán magukra vonták a figyelmet. Számos farsanggal kapcsolatos adatot találunk az irodalomban, már a középkortól kezdve* A...
Amikor Kálmány Lajos népköltészeti gyűjtéseivel a tudományos élet és a nagyközönség elé lépett, a folklórkutatás már jelentős eredményeket ért el. Gaal György, Medgyánszky Alajos, Majláth János mese, monda kötetei után a Kisfaludy Társaság és az akadémia gyűjtésre...
HOFER TAMÁS KÖSZÖNTÉSE
A kerek évforduló bizonyára sokakat meglep: Hofer Tamás aktivitását, munkakedvét és mozgékonyságát ismerve nehéz elhinni, hogy 1989. december 29-én már 60. születésnapját ünnepli. Kiemelkedő tudományos teljesítménye azonban korát meghazudtoló...
ÚJABB LELŐHELYEK AZ ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK KORAI IDŐSZAKÁBÓL BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN
(Előzetes jelentés)
SELJÁN ÉVA-VERES JÁNOS
Bükkábrány külszíni fejtésíi lignitbányájában 2007 őszén Selján Éva és Veres János vezetésével kezdődtek...
A magyar népi színjátszásra, maszkos dramatikus szokásokra a múlt század második felében terelődött a figyelem. A kutatók - elsősorban irodalomtörténészek - főleg az írott források alapján alkottak véleményt a magyar népi színjátszásról, s a gyér számú történeti...
Egy új kor hajnalán jelenik meg ez a könyv, ami természetének megfelelően a múlttal foglalkozik. Városunk múltjával, azzal a történettel, ami nemzetünk történelmének is része. De talán éppen ettől a tudattól vezéreltetve törekedtünk arra, hogy városunk történetét a...
Gerince megtört, kifakult. Azt a csodálatos érzést, amely az embert akkor hatja át, amikor hosszú idő múltán szülőföldjére lép, mély lírai átéléssel fejezték ki költők, írók és művészek. Az ember "szülötte tája" Csokonai szavaival valóban "mindennél elébb való"....
A dramatikus népszokások sajátos csoportját alkotják azok a színjátékok, jelenetek, szobai vagy szabadtéri játékok, amelyekben egy álhalottat búcsúztatnak, temetnek, el. A temetést utánzó, a temetési szertartást parodizáló játékok széles körben ismeretesek voltak a magyar...
1980 tavaszán érzékeny veszteség érte a magyar néprajztudományt. Két kiemelkedő kutató távozott tragikus hirtelenséggel. Bálint Sándor (1904-1980) a szegedi egyetem volt professzora és Kardos László (1918-1980) a NÉKOSZ nemzedék vezéralakja.
Bálint Sándor sokrétű...
A múlt század végén mintegy négyezer bukovinai székely talált új otthonra három al-dunai faluban, Hertelendyfalván, Sándoregyházán és Székelykevén. Az ide letelepült székely-magyarok azóta, mintegy évszázada élnek ezekben a falvakban. Új otthonukba való költözésüket...