Boldva - Református templom [antikvár]

Részlet a könyvből: "Miskolctól északra, a Bódva patak völgyében, közel ahhoz, ahol a Sajó folyóba ömlik, fekszik a község. Miskolcról megközelíthetjük vasúton, a tornanádaskai szárnyvonalon. Autóval két irányból juthatunk oda: a Putnok-Bánréve-i 26. sz. útról Sajócseg felé letérve, átmenve a Sajó hídon, vagy a 3. számú útról Miskolc után Arnót felé fordulva vezet az út Boldvára. A falu közepén, rendezett téren, a patak partjának enyhe magaslatán áll a református templom, amely eredeti formájában és funkciójában országunk egyik korai bencés apátsági temploma volt. Történeti adatok a bencés monostorról és a faluról A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt bencés apátságról az első adat 1203-ból származik. A Pray Kódex néven ismert egyházi szertartáskönyvben (régebbi nevén Sacramentarium Boldvense) található az 1203-as évszámnál, az ún. Pozsonyi évkönyvben a következő bejegyzés: "monasterium S. Johannis B. comburitur iuxta Bolduam" - azaz "a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt monostor, a Boldva folyó mellett, leégett." Úgy tűnik, ezt a csapást kiheverte a monostor, amelynek építtető kegyuráról nem maradt fenn adat, csupán annyit tudunk, hogy IV. Béla király a Miskolc nembeli Fila prépostnak adta a kegyuraságot, de már 1249 előtt csere útján visszavette tőle. Ez alátámasztja azon feltevésünket, hogy királyi alapításként létesült az apátság."