eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
8990 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, akkor az adott boltban lévő ár az irányadó.
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
990 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, akkor az adott boltban lévő ár az irányadó.
ár a könyvön:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
5490 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár) az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek.
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
4490 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, akkor az adott boltban lévő ár az irányadó.
eredeti ár:
A termék ára Líra Könyv Zrt.-nél, ami nem tartalmaz online kedvezményt.
590 Ft
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, akkor az adott boltban lévő ár az irányadó.
A mai Nagycenk a korábban is hasonló nevű település és Kiscenk - korábban Dánielcenk - összevonásából jött létre. Első írásos említése 1243-ból való. Ekkor adományozta IV. Béla a Chenke nevű birtokot Simon soproni ispánnak. 1423-ban Kanizsai István szerezte meg, majd...
Az 1972-ben alapításának 100. évfordulóját ünneplő Néprajzi Múzeum második évszázadát minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel kezdhette meg. A Minisztertanács 1973-ban kelt határozata a százados múltra visszatekintő intézmény új helyéül a V. Kossuth Lajos tér 12....
Szeged egyik legnevezetesebb látnivalója az új zsinagóga, melyet bel- és külföldi látogatók egyaránt előszeretettel keresnek fel. Keleties jellegű, kupolás, tornyos tömegével a városkép érdekes, vonzó eleme.
A város főterének, a Széchenyi térnek messziről szembetűnő, uralkodó épülete a Gázi Kászim-dzsámi monumentális architektonikus tömege. Helyén a középkorban a gótikus Szent Bertalan-plébánia-templom tagoltabb, környezetéhez illeszkedőbb épülete áll, körötte...
Részlet:
A történelmi Zemplén megyében, a Szerencsi-dombság területén, Szerencstől mindössze 12 km-re fekszik IMonok község. Monok történetének az első írott emléke 1273, egy adománylevél IV. László királytól Simon comesnek. Az ö fiai, unokái a településre költöztek,...
Részlet a műből:
"Tiszabercel község a Rétköz nyugati részén fekszik, a Tisza partján. Északról a sárospataki vidék, keletről Paszab, délről Buj, nyugatról Gáva határolja. A Berezel helynév a XIV. század elején tűnik fel az oklevelekben. Berezeli Jakab, Miklós és...
A belváros északnyugati részén álló Püspökvárat a Szent István-tér dús növényzete övezi, északról és nyugatról középkori városfalak veszik körül. A Mecsek szelíd lankáira telepített vár olyan területre épült, amely mindig nehezen volt védhető, ostromoknak ritkán...
Puszta-Szer története és régészeti feltárásaSokáig vitatott volt, hogyan kell értelmezni Anonymus - egyik első történetírónk - sorait, melyek először említik a Szer helynevet, s egyszersmind leírják az itt lejátszódott eseményeket. "A diadal után Árpád vezér meg vitézei...
A Mátra hegységtől északra elterülő néprajzi táj, a Mátraalja egyik községe Parád. A Mátraalja mint földrajzi tájnév a 18. század eleje óta ismeretes, de keletkezése ennél jóval korábbi lehet. Néprajzi értelemben a palóc etnikai csoport központi területe a Mátraalja,...
Az 1848-ban itt harcoló hadseregek több fontos, tájalkotó földrajzi egység találkozási pontján állomásoztak: a csata a Velencei-tó északi partján, a Velencei-hegység lankáin és völgyeiben a Budára futó rövidebbik országút védelméért folyt. A táj tehát egyesíti magában...
A világhír 1964-65-ben vette szárnyára Vértesszőlős nevét. Határában az ember és eszközeinek 500 000 éves maradványai kerültek elő a falu mésztufa bányájában.
Vértesszőlős Budapesttől Ny-ra majdnem 70 km-nyire, a Dunától D-re 20 km-nyire, a 100-as út mentén Tata és...
Simontornya vidéke valaha mocsaras vizekkel körülvett kisebb-nagyobb szigetekből állt. A mai Simontornya belterülete nagyobb sziget volt, melyet a XVIII. század végéig csak két hídon át lehetett megközelíteni. A község nevét adó Árpád-kori alapítású vár a középkorban és a...
A siklósi vár az egyik légépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.
A...
Jókai Mór Tempe-völgyének nevezte a Balaton vidékét. A régi görögök előtt a természeti szépségek gyűjtőhelye volt az Olimposz-hegy aljában húzódó Tempe-völgy és nagy írónk ezzel azonosította a Balaton északi partját. Az itteni szépségeknek is egyik fénylő gyöngyszeme...
Az ország délnyugati sarkában megbújó aprócska Szentgyörgyvölgy egyike azoknak a hajdan szebb időket látott, méltatlan elfelejtett falvainknak, melyek megőrzött értékei, természeti adottságai folytán méltán reménykedhetnek abban, hogy az enyészet felé haladást rövidesen egy...
Fővárosunk egyik jellegzetes épületegyüttese az ún. Vajdahunyadvár, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum otthona. A Városliget Széchenyi-szigetén álló monumentális és mégis kecses építmény nevét nem a tervezőtől - építtetőtől s nem is az épület gazdájától kapta. A...
Részlet a könyvből:
"A Dunához és Széchenyi másik nagy alkotásához, a Lánchídhoz közel emelkedik a Magyar Tudományos Akadémia palotája, mely közadakozásbó épült a múlt század hatvanas éveinek elején.
A Magyar Tudományos Akadémia intézménye egy korábbi történeti...
A ma is működő budapesti személypályaudvarok a múlt században lezajlott gazdasági-társadalmi fejlődés termékei és fontos részei a magyarországi vasútépítések történetének. A következőkben egy magánvasút társaság pályaudvaraként épült épülettel, a Nyugati...
Az 1874. esztendő utolsó napjaiban kezdte meg működését hazánk egyik legrégibb vidéki múzeuma, a Jász Múzeum. Jászberény nagy megbecsüléssel övezi a múzeumalapító, Sipos Orbán nevét, aki tehetségét, anyagi lehetőségeit a közérdek javára, a város fejlődésének...
Keszthely város a Balaton ÉNy-i partjára települt jelentős idegenforgalmi és kulturális centrum. Az alig 23 000 fős kisváros számos látnivalóval várja látogatóit, és ezek sorában jelentős szerepet kapnak a múzeumok. Közülük a Balatoni Múzeum a legpatinásabb intézmény,...
Részlet:
"Nógrád megyében, az Ipoly folyó és a leágazó "szárazföldi országhatár" szögletében települt Ipolytarnóc kisközségtől K-re, mintegy 2,5 km-re, kerítés és a már közismert "kócsagos" figyelmeztető tábla jelzi a világhírű természetvédelmi terület határát....
Szabolcs-Szatmár megye hazánk északkeleti részén terül el. Ez a megye néprajzi értékben igen gazdag. Sajátos népi kultúrájáról, népművészeti értékeiről, csodálatos népköltészetéről szinte hétről hétre olvashatunk. Szabolcs-Szatmár megye öt néprajzi tájra...
Vasszécseny község Vas megye központjából, Szombathelytől délkeleti irányban, a Gyöngyös patak mentén települt. Az ország távolabbi, keleti részeiről érkezők a 8-as számú út kámi elágazása után térnek rá a 87-es útra, melynek középpontjában fekszik a...
Zirc a Bakony közepén, 400 m körüli magasságban, az észak felé folyó Cuha patak forrásvidékén fekszik. A Veszprémet Győrrel összekötő út mentén.
Környékén ma is szép erdőket találunk, de a régi századokban a Bakonynak még sokkal nagyobb részét borították lombos...
Az 1848-ban itt harcoló hadseregek több fontos, tájalkotó földrajzi egység találkozási pontján állomásoztak: a csata a Velencei-tó északi partján, a Velencei-hegység lankáin és völgyeiben a Budára futó rövidebbik országút védelméért folyt. A táj tehát egyesíti magában...
Fővárosunk egyik jellegzetes épületegyüttese az ún. Vajdahunyadvár, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum otthona. A Városliget Széchenyi-szigetén álló monumentális és mégis kecses építmény nevét nem a tervezőtől - építtetőtől s nem is az épület gazdájától kapta. A...
Részlet:
"A török hódoltság utáni időkben ezen a környéken, a városfal mentén építkezve, tanyarendszerek alakultak. A "Felső Külváros"-nak nevezett területen 1734-ben 11, majd 1794-ben 559 házat számláltak össze.
A kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák...
Szeged egyik legnevezetesebb látnivalója az új zsinagóga, melyet bel- és külföldi látogatók egyaránt előszeretettel keresnek fel. Keleties jellegű, kupolás, tornyos tömegével a városkép érdekes, vonzó eleme.
In Pannonién, dem nordöstlidien Qreraland dra -éiiistigen Römisdien Rei-dies, gibt es wenig soldie étadtei wie ^proii (Ödéiiburg), die in ihrer Stadtstruktur den Grundriß ihres römisdien Voriäufers treu bewahrt haben. Die mittelalteriiche und auíái derzeitige Innenstadt ist von den...
Részlet a könyvből:Helyesen teszi a látogató, ha - mielőtt benyitná az egri Gárdonyi-ház szürkére festett vasrácsos kapuját - még egyszer visszafordul a város felé és letekint a völgyben elterülő városra. Benne is elkerülhetetlenül megszületnek az író gondolatai,...
Részlet a könyvből:
Barcsay Jenő festőművész sokak számára Művészeti anatómiájáról ismerős. Úgy illik tehát, hogy a múzeumába lépőt mindjárt az első teremben az ennek lapjaiból készült másolatokkal szembesítsük. Az első alkalommal 1953-ban megjelent Művészeti...
Zirc a Bakony közepén, 400 m körüli magasságban, az észak felé folyó Cuha patak forrásvidékén fekszik a Veszprémet Győrrel összekötő út mentén.
Környékén ma is szép erdőket találunk, de a régi századokban a Bakonynak még sokkal nagyobb részét borították lombos...
Részlet:
"Eger Magyarország leglátogatottabb városai közé tartozik. Ősi múltja, híres vára, szép épületei, hangulatos utcái és jó borai vonzzák ide a látogatók százezreit. A múltat elsősorban a törököktől 1552-ben hősi helytállással, súlyos harcok árán megvédett...
A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte inden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.
A...
Mezőkövesd - nem sokan vannak az országban, kiknek e helységnév ne idézne fel azonnal két fogalmat: a matyók és a hímzés. Mindkettő olyan jelenségeket összegez, melyek már korán fölkeltették a néprajzkutatók figyelmét, s talán nincs is e tudomány történetében olyan...
I. Károly Róbert háza. Az Árpád-ház kihalását követő trónharcokból a XVI. század elején a nápolyi Anjou családból származó Károly Róbert (1301-1342) kerül ki győztesen. Miután legnagyobb ellenfele, Csák Máté 1321-ben meghalt, 1323-ban Károly uralkodói székhelyét a...
A város mai területén több kisebb Árpád-kori település volt. Korai templomairól, azok építési idejéről egyelőre azonban nem tudunk semmit, pedig 1225-ben Smaragdus pápai főesperest említi egy oklevél, tehát ekkor már a környék egyházi központja lehetett.
A település egy...
Sopronban 1867 óta működik múzeum. 1895-ben jött létre Paur Iván neves régész magángyűjteményéből a "Sopron megyei Régészeti Tásulat Múzeuma". Az 1898-ban egyesült két gyűjtemény - részben helyi gyógyszerészek adományaiból már jó néhány értékes darabot tartalmazott...
Félkarély övezi a természet ajándékaként Boldogkő várát, s az alatta meghúzódó kis községet - Boldogkőváralját: a Zempléni-hegységhez tartozó Őrhegy, Cserák, Tóhegy, s e csodás vidéket vigyázó, 737 m-es Magoska félkarélya.
A környék legelső emléke - egy kb. 15...
Érd Budapest környékének legnagyobb települése, a főváros szívétől mindössze 20-25 km távolságra. A közel 50000 lélekszámú várost a közlekedés sokféle szála köti az ország központjához, ahonnan fél órás utazással könnyel elérhető.
A 61 km2 kiterjedésű...
A kis Vas megyei község középkori templomával a szakirodalom gyakran foglalkozott, hiszen jellegzetes képviselője falusi templomaink egyik karakteres csoportjának.
A XIII. század közepén épült egyház az egykori Kopács területén áll (a mai település ugyanis Csempeszháza egy...
A Balaton északkeleti csücskében, a megye székvárosától, Veszprémtől 10 km-re, a Megye-hegy, a Vár-hegy és a Sátor-hegytől védett lankán, a festői Malom-völgy kezdeténél fekszik Vörösberény ősi községe, az a falu, melynek régi nevét - egyes kutatók szerint 990 körül...
"Kalocha délszélre, nap menetelére, fel építtetett vala, A' mely Ersekséggel, s Egyházi szépséggel, híres és neves vala..." (Listius László: Magyar Márs... III. Bécs, 1653.) "Kalocsa, magyar érseki város, Pest-Solt vmegyében, a Vajas vize mellett, nem messze a Dunától, lapályos...