Csurgó és környéke kalendáriuma 1988-89 [antikvár]

Jó szokás lett településeink között, hogy naptár, kalendárium, vagy egyéb formában közreadják településük híreit, jellemző szokásait, olyan hagyományokat, melyeket valamilyen oknál fogva a feledés veszélye fenyegetett. Nagyon nemes gondolat ez, amit csak üdvözölni lehet és segíteni gyors megszületését, közreadását. Csurgó Somogy megye azon településeinek egyike, mely méltán lehet büszke kiadói múltjára, ahol mindig is sokat adtak az itt élők arra, hogy munkájukat, tapasztalataikat közkinccsé tegyék, mások elé tárják. Az olvasó kezébe kerülő naptár nemes célból fogant, megmutatni a régi és új lakóknak, hogy érdemes felfigyelni, megbecsülni értékeiket, múltbéli örökségüket. Felvállalt szándéka a kalendáriumnak igen sokféle. Feleleveníteni a régi népszokásokat, bemutatni az újjászülető gimnáziumi könyvtárat, szólni a lebontott régi tanítóképző épületéről, a település vallási helyzetéről. A régi múltból merítenek lovaskatonákról, a szőlőhegyi igazgatásról, a bábákról, az egyesületekről, a nagy hírű tűzoltóságról, a mentőszolgálatról írt tanulmányok, visszaemlékezések. Valamennyi közös jellemzője a hitelesség és közérthetőség. Aki Csurgón él, vagy élt, aki elszármazott méginkább tudja, hogy a település életét mindig is befolyásolta a közeli Jugoszláv szomszédság. Volt idő, amikor ez fellendülést, máskor hátrányos megkülönböztetést jelentett. Talán ez is indokolja, hogy ilyen témájú írások után megnőtt az igény, amit a kalendárium örömmel elégít ki. A hozzám hasonló elszármazottak közül többen híres tollforgatók lettek, visszaemlékezéseik nosztalgiákat ébresztenek bennem, nevüket leírva tisztelegni is kívánok valamennyiüknek, Paizs Gábornak, Fonód Zoltánnak, dr. Barla Szabó Sándornak, Csurgói Máté Lajosnak és a kollégista-társ Bertók Lászlónak. A településen élők közül munkájukkal elismerést, hírnevet szereztek Csurgónak és önmaguknak. Id. Radnóti László, Pápa Imre, akikkel és akikről több tanulmányban is szólunk. Csurgó három évtizeden át járási székhelyként szervezte, irányította Berzence, Iharosberény, Zákány, Gyékényes közigazgatási életét. Ezért is érzem úgy, hogy a kalendáriumból nem maradhatnak ki. Berzence néprajzi különlegessége miatt sem. A környező vonzáskörzeti települések közül többen pl.: Pogányszentpéter, Somogyudvarhely a közművelődés úttörőjének is számít. Ki ne ismerné a Pogány.szentpéteri Egyesület munkáját, vagy éppen Pauska Mihályné meséit. Minden igyekezetem ellenére sem tudom bemutatni azt a színes világot, amit a naptár elénk tár. Remélem az olvasó, az érdeklődő megtalálja a neki leginkább megnyerőt. Több mint 20 éve kerültem el Csurgóról, ahol diák, tanár és tanácsi dolgozó is voltam. A kalendárium elolvasása, a benne írtak megismerése kellemes érzést keltettek bennem. Érzem, hogy Csurgó élni akar, többre vágyik, gazdag múltjából merít a jövő tennivalóihoz. Őszinte nagyrabecsüléssel és tisztelettel ajánlom valamennyiüknek figyelmébe a KALENDÁRIUMOT.