Részlet:
"Képzőművészet és nyilvánosság
Kulturális életünk valamennyi területe súlyos gondokkal, nehézségekkel küszködik, nem kivétel ez alól a képzőművészet sem. A közvetlenül megnyilvánuló tünetek közismertek: csökken a művészek foglalkoztatása, kevesebb az...
Részlet az újság 8. oldaláról:
"Bráda Tibor Idézet című olajfestményét az 1976-os Stúdió-kiállításon láthattunk. Ennek a képnek először a címére figyelünk fel. A kérdés csak az, hogy a cím valamit megkérdőjelez vagy követendő példaként idéz-e? Nem is kell...
A századelő építészeinek nagyszabású feladatot jelentett a pénzintézetek, bankok, takarékpénztárak, tőzsdepaloták tervezése.
Ezt az épülettípust gazdasági túlsúlya miatt elsősorban a főváros igényelte, bár a kor építészeti folyóiratai rendszeresen közölték a...
Az az ötven kép, amelyet ebben a könyvben talál a Tisztelt Olvasó, nem adhatja a XIX. második és a XX. század első fele magyar festészetének keresztmetszetét, mégis viszonylag megbízható, igaz, nem hiánytalan áttekintést nyújt erről a száz évről.
A XIX. század első...
Sajnálatos, ám közismert tény a művészetkedvelők és a művészetet művelők körében, hogy hazánk fővárosa egy nagy művészeti vízfej Magyarországon. Hiszen a beérkezett művészek 80 százaléka a székesfővárosban él és működik, s csak 20 százaléka lakik a most már...
Részlet:
""...Hogy rettegnünk ne kelljen..."
Elhangzott az Európa Tanács védnökségével, a Kelet-Közép-Európai nemzeti színházak vezetőinek rendezett budapesti tanácskozás bevezető előadásaként.
Amikor tisztelettel és szeretettel köszöntöm kedves vendégeinket,...
Részlet a könyvből:
"Dömötör János köszöntése
Dömötör János nyolcvanéves. Miért nem jutott eszünkbe ünnepelni Őt hatvan- vagy hetvenéves korában? Egyszerűen azért, mert nem vettük észre, hogy rajta is múlik az idő. Nyugdíjasan, fiatalokat megszégyenítő...
A műtárgyak tervszerű gyűjtése majdnem egyidős a képzőművészet történetével: már akkor megkezdődött, amikor a műalkotások kultikus szerepe és esztétikai értéke elvált egymástól, azaz még az ókorban. Egyiptomi újbirodalmi fáraók már gyűjtötték óbirodalmi elődeik...
Tenk László négy évtizede résztvevője a magyar művészeti életnek, írta: Pogány Gábor Sokan és sokféleképpen jellemezték munkásságát; s abban minden művészettörténész kritikusa egyetértett, hogy „vérbő kolorista". Talán a témáit vizsgálták kevésbé. A huszadik...
Csikós András festői munkásságának megértéséhez némileg ismerni kell azt a közeget, amelyben tevékenységét kifejti. Türelmet kérve azon olvasóktól, akik, akik Hódmezővásárhely szerepe a magyar festészetben jól ismert, azok számára, kiknek ez nem evidencia (vagy nem akar az...