Debrecen - Szent Anna templom [antikvár]

A Szent Anna római katolikus plébániatemplom Debrecen belvárosában a Béke utcában áll. Az utcát a középkortól kezdve Szent Anna utcának nevezték. Nevét a Szent Anna-kápolnáról kapta, amely feltehetően az utca elején helyezkedett el. A reformációt követően, a teljesen kálvinistává lett városban 1552-től katolikus egyházközség nem működött, és így katolikus templom sem volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Debrecennek újra folyamodnia kellett az 1693-ban már megkapott, de nem törvényesített szabad királyi városi jogért. Az 1715-ös országgyűlésen megszavazták, de Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök és Bihar megyei főispán kívánságára a felsőtábla kötelezte a várost, hogy a katolikus plébánia és ferences rendház számára telket biztosítson. A debreceni tanács kénytelen volt 1716-ban kijelölni a telket a katolikus plébánia számára, Szent Anna és Varga utca sarkán. Egyszerű, vályogból épült, nádtetejű házak álltak itt abban az időben. Egyetlen katolikus család lakott a városban: a királyi adót szedő harmincados családja. A Szent Anna-templom épülésével egyidőben katolikus és német bevándorlók telepedtek a templom környékére. A katolikus plébánia 1716-tól működik Debrecenben. A néhány katolikus hívő csak egy egyszerű kápolnát használt.