Bővebb ismertető
Részlet:""...Hogy rettegnünk ne kelljen..."Elhangzott az Európa Tanács védnökségével, a Kelet-Közép-Európai nemzeti színházak vezetőinek rendezett budapesti tanácskozás bevezető előadásaként.Amikor tisztelettel és szeretettel köszöntöm kedves vendégeinket, államtitkár urat, s mindenkit, honi sajtó képviselőit és színházi barátainkat, szabadjon egy 1936-os budapesti értelmiségi találkozóra hivatkoznom, amelyről Karel Capek, a kiváló cseh író, egy kitűnő, eleven tudósításban számolt be. A budapesti együttléten jelen volt például a nagy hírű pedagógus, Piaget, itt volt Livingstone Angliából, továbbá Thomas Mann, akit ismert versével József Attila köszöntött; Magyarországot például Bartók Béla is képviselte. A tanácskozásról meditálva Capek záró-gondolatként az írta: a napi politikában a nemzetek között a propaganda nagyon is működik, de a szellemi emberek számára a monológ nem elég, együttműködésre van szükség. Kedves színházi barátaim, ez a Capek-i gondolat vezethet mostani együttlétünkben is. A dialógus óhaját a beszélgetésre, az együttműködésre való készséget látom abban, hogy ennyien megtiszteltek bennünket, és az elkövetkezendő két napban együtt lehetünk."
(Bodroghalász, 1945. október 14. –)
József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató
Ablonczy László mintegy félszáz esztendő töltött a magyar színi életben. Volt a Film Színház Muzsika munkatársa (1978–1989); cikkei és botrányt lobbantó tanulmányai (Alföld, 1974, 1986) mellett a Tiszatáj is gyakran közölte írásait. Az általa 1977-ben szerkesztett Latinovits-füzet (Illyés Gyula, Sütő András, Huszárik Zoltán és mások írásaival) tíz évig raktárban várta feltámadását. A Hitel alapítója (1982). Szerkesztette Sütő András életműsorozatát és Jékely Zoltán drámakötetét. 1990 februárjától Strasbourgban élt, a Magyar Fórumot tudósította. 1991 áprilisában a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, megbízatását 1994-ben megújítva 1999-ig vezette a társulatot. Majd 1999-től 2005-ig Párizsban élt és írt. A mai napig Tamási Áron munkássága mellett a magyar színházi élet történetét és a belügyi levéltár erősen hiányos színi anyagait kutatja.
Videó:
A Nemzeti varázskörében - Portréfilm Ablonczy Lászlóról (előzetes)