Jászsági évkönyv 2016 [antikvár]

Részlet: Művészet Egri Mária Egri Mária: A Szikra Galéria. A Jászság festészete. Jászberény 2015. Művészéletrajzok. Laki Ida „A Képzőművészeti Főiskolát 1948-53-ban Pór Bertalan, Kmetty János, Barcsay Jenő, Szönyi István keze alatt végezte. 1953-55 között a Művelődési Minisztérium ösztöndíjasa volt, 1980, 1988-ban a Szocialista Kultúráért, 1984-ben pedig a Vázlatpályázat nívódíját kapta. Pályája kezdetén képeit impresszionista szemléletű laza, könnyű foltokból építette, színértékekkel érzékeltetve a motívumok körüli teret. A hetvenes évek vége felé lassan elveszíti érdeklődését a látvány, az ember és kömyezetének reális ábrázolása iránt. Az impresszionista, avagy dekoratív stílusban megragadott »szépség« megfestése már kevésnek bizonyul környezetünk, bolygónk jövőjét kérdöjelező gondolatai számára. Az is világos előtte, hogy festészete korábbi eszköztárával nem képes közlésre szánt gondolatainak adaptációjára. Végül a hetvenes évek végére dolgozza ki azt a jelrendszert, amelyet ettől kezdve művészete kifejezési eszközéül, metanyelvként alkalmaz. Rátalál a nyomtatott áramkör vizuális lehetőségeire, a finom rajzolatú, sűrűn tekergő vezetők és szigetelő sávok, fémlapok, lyukacsok, apró kristálykockák mikroorganizmusának asszociációs adottságaira. Ettől kezdve ezt használja művészi közlendője hátteréül. Az utóbbi évtizedekben az egyénben zajló biológiai folyamatok ritmikus ismétlődésével, determinációjával foglalkozik, valamint ennek hatásával a bizonyos idő és térmetszetekben zajló történelmi eseményekre. Bioritmus-öröknaptár sorozata. LAKI IDA FESTŐMŰVÉSZ EMLEKEZETE (Jászjákóhalma, 1921. január 10. - Budapest, 2015. július 25.) Laki Ida festőművészhez több évtizedes személyes kapcsolat fűzött, amelynek szakmai etapjai egy-egy kiállításához, megjelent publikációkhoz kötődtek. Elsőéves egyetemistaként ismerkedtünk össze - az első Fényes Adolf Teremben megrendezett kiállítása kapcsán. Aztán hét esztendő múlva, mint kezdő művészettörténészt engem kért fel második Fényes Adolf termi tárlata katalógus előszavának megírására. Egyenes, őszinte, szókimondó személyisége, nagyvonalúsága, mindig megújulni, továbblépni képes művészete élete végéig vonzott. Többször, több periódusában kíséreltem meg képeinek elemzését, filozofikus indíttatású munkáinak közelítését. Saját publikációimból és a néhány rövidebb, katalógusokban, folyóiratokban, napilapokban publikált, művészetéről szóló írásokból válogattam a Jászsági Évkönyv számára. A ma már alig elérhető, dátum szerint közölt írások autentikus ívet rajzolnak a művész gazdag életművéről. A Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára sorozatban és a Szolnok Megyei Múzeumok TISICUM Évkönyvében megjelent hosszabb, összefoglaló tanulmányok, jelen közlésben természetszerűen nem kaphattak helyet. A művész szakmai életrajzát a Jászsághoz kapcsolódó művészek munkásságát összefoglaló, A Jászság festészete kötetből kölcsönöztem.