Magyarázat a compliance jogszabályairól II. [eKönyv: epub, mobi]

A compliance kérdéskörével foglalkozó Magyarázat-sorozatunk második kötete - elsősorban a témakör kiemelten dinamikus fejlődésére figyelemmel - 2023-ig váratott magára.

A könyvsorozat ötletét az - Ambrus István és Farkas Ádám szerzők hazánkban úttörő, ugyancsak a Wolters Kluwer Kiadónál megjelent: ,,A compliance alapkérdései - az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata" című kötet 2019-es közzététele adta, amely révén nemcsak a vállalati gondolkodásban, hanem a magyarországi szakirodalomban is nyilvánvalóvá vált, hogy a compliance kérdésköre nemcsak, hogy gyökeret kell hogy eresszen, hanem egyenesen irányadóvá kell válnia a 2020-as években, a magán- és a közszférában egyaránt. Természetszerű, hogy a compliance terjedését - ahogy annyi mindent - a 2020-tól kezdődő Covid19-világjárvány hátráltatta, a vonatkozó európai uniós előírások ugyanakkor minden tagállamot az egyre inkább előremutató compliance-szemléletű rendelkezések meghonosítására sarkallták.

Az élet azonban nem állt meg, és ahogy azt az első kötet Ajánlójában jeleztük és prognosztizáltuk, a jog proaktívvá válása egyre inkább előtérbe került, amely szemlélet révén nem a jogviták utólagos rendezése, hanem azok megelőzése, a jogkövető magatartás elősegítése vált elsőrangúvá.

Szintén figyelmet érdemel az a megközelítés, amely a klasszikus jogászi gondolkodásmódhoz képest - ami hagyományosan különbséget tett mindenekelőtt közjog és magánjog között, majd külön-külön kódexekben szabályozta és szabályozza a polgári jogot, a büntetőjogot, a munkajogot, stb. - egyre inkább feloldódni látszik a 21. század fejleményei tükrében, valamint nem utolsósorban a compliance megközelítés égisze alatt is.

Ahogy arra már korábban is történt utalás, a Magyarázat a compliance jogszabályairól című, háromkötetes sorozat hazánkban elsőként vállalkozik a compliance-vonatkozású normatív rendelkezések kommentárszerű, teljességre törekvő elemzésére. A magyarázat célja a gyakorlati szakemberek munkájának segítése, ennek ellenére természetesen nem volt megkerülhető a compliance általános jellemzőinek körvonalazása, nemzetközi - elsősorban angolszász és német - fejlődésének bemutatása sem.

Az első kötetben az általános compliance szemlélet meghonosításával kapcsolatos kérdéseket, valamint a büntetőjogi compliance kérdéskörét állítottuk a középpontba. Ahogy kifejtettük, az akár különböző jogszabályokba, akár erkölcsi normákba ütköző magatartások napvilágra kerülése elsőrangú társadalmi érdek.

A második kötet egy rövid bevezető után az adójogi, majd a versenyjogi compliance kérdéseit járja körül. Eredeti terveinkkel ellentétben nem került részletesen bemutatásra a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló uniós irányelv, illetve a hazai panaszjogi szabályozás elemzése sem. Ennek indoka, hogy a vonatkozó magyar szabályozás - nem függetleníthetően a már említett világjárványtól - még a második kötet kéziratának lezárása idején sem került kihirdetésre, így annak magyarázatára a harmadik, záró kötet keretében vállalkozunk, amikor a témakör implementálása és jogalkotási folyományai nyugvópontra jutottak.

Szerkesztői ajánló
Az adójogi compliance-t körüljáró fejezetek szerzői szerint ,,adóztatási hatalom az állami szuverenitásból fakad, és mint ilyen, elméletileg korlátlan". A gyakorlatban természetesen az adókivetés jogát mind a célszerűség (pl. behajthatóság), mind pedig a közgazdasági törvények korlátozzák. A befektető a befektetéséből a befektetési kockázattal arányos nyereséget vár, amennyiben ez az arányosság nem áll fenn, akkor a vállalkozási tevékenység helyett olyan befektetési formák felé fordul, amelyek kisebb kockázattal eredményeznek ugyanakkora nettó hozamot. A túladóztatás adómegtagadást, adókikerülést eredményezhet, vagy a feketegazdaság felé terelheti a vállalkozási tevékenységet. Az adókötelezettség nem megfelelő teljesítése szankciókat von maga után, függetlenül attól, hogy a nem-megfelelés szándékosság, gondatlanság, vagy téves jogértelmezés következménye. Az adóeljárás az, amely az anyagi adónormák realizálásának kereteit rendezi. Ugyanakkor a compliance szélesebb területet fog át, mint az adóeljárás, hiszen magában foglalja az önkéntes jogkövetést éppúgy, mint az adókötelezettség teljesítésének szabályait, az ellenőrzést, a szankciókat és az adóigazgatási eljárást.

A versenyjog elsődlegesen nem az egyes piaci szereplők védelmét szolgálja, hanem a hatékony és tiszta verseny struktúrájának a védelmét biztosítja a piaci verseny fenntartásához fűződő közérdekre tekintettel. ,,A versenyjog közvetett célja a gazdasági hatékonyság és a fogyasztói jólét védelme, abból az alapvetésből kiindulva, hogy a tiszta verseny jobb termékekhez és szolgáltatásokhoz, magasabb fokú innovációhoz, nagyobb választékhoz és alacsonyabb árakhoz vezet". Ezen megállapítások egyértelműen compliance-érzékeny területként teszik azonosíthatóvá a versenyjog témakörét.

Reméljük, hogy a sorozat második kötete beváltja a hozzá fűzött reményeket, és a compliance-szel foglalkozó gyakorlati és elméleti szakembereknek ugyanúgy gyakran forgatott kötetévé válik, mint a compliance szakjogász/szakember LL.M. képzés elvégzésére vállalkozó - 2022 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is elérhető - hallgatók számára.