Mór - Műemlékek [antikvár]

Mór a Bakonyt és a Vértest elválasztó Móri-árokban, változatos természeti környezetben helyezkedik el. Ez a vidék már az őskorban lakott volt: ezt az ásatások során előkerült leletek bizonyítják, amelyek legrégebbi darabjai közé az újkőkori vonaldíszes kerámiák, illetve az úgynevezett lengyeli kultúrához tartozó leletek számítanak. A területet később a kelták is lakták - 1955-ben tártak fel a régészek egy kelta temetőt -, majd pedig a római birodalom idején fontos hadiút vezetett errefelé Alba Regiából (Székesfehérvár) Brigetio (Ószőny) és más limes menti települések irányában. Pannónia tartomány és a birodalom keleti és északi határa ugyanis a Duna (Danubius) mentén helyezkedett el. 456 körül a keleti gótok nyomultak be Pannóniába, majd 568-tól az avarok következtek. Az avarokat legyőző frankok, majd morvák után 895-896-ban a magyarok érkeztek erre a vidékre is.