Nagycenk - Széchenyi-kastély [antikvár]

A mai Nagycenk a korábban is hasonló nevű település és Kiscenk - korábban Dánielcenk - összevonásából jött létre. Első írásos említése 1243-ból való. Ekkor adományozta IV. Béla a Chenke nevű birtokot Simon soproni ispánnak. 1423-ban Kanizsai István szerezte meg, majd 1536-ban házasság útján a Nádasdy-család birtokába került. A Wesselényi-féle összeesküvés miatt Nádasdy Ferencet 1671-ben kivégezték, s birtokait a császári kincstár elkobozta. I. Lipót császár 1677-ben Cenket a Draskovics családnak adta el, s tőlük került még ez évben zálogjogon Széchényi György kalocsai érsek birtokába, aki azt Lőrinc öccsének engedte át.Széchényi Lőrinc fia, György 1697-ben grófi címet kapott, majd 1711-ben a birtokot örökjogon megváltotta. A Felső vidéket megszerző Széchényi György érsek végrendelete értelmében a birtokrészeket csak a család férfitagjai örökölhették. Ettől kezdve Nagycenk neve szorosan összeforrott a Széchényi családdal.A birtok központja ezidőben még Széplak volt, azt gróf Széchényi Antal (1714-1767) generális helyezte át 1741-ben Cenk-re, s rövidesen hozzákezdett a kastélyegyüttes és a park kiépítéséhez. Halála után fia, Széchényi Ferenc (1754-1820) lett Cenk birtokosa. A nagy műveltségű, felvilágosult főúr Festetics Juliannával, a keszthelyi Georgikon alapítójának testvérével kötött házassága után ide helyezte át az addig Sopronban és Horpácson őrzött nagy értékű gyűjteményeit és könyvtárát - melyek később az általa alapított Nemzeti Múzeum alapjait alkották. Halála előtt megosztotta birtokait fiaiA Széchényi család XVII. századi facímere