Nánási kalendárium és helytörténeti olvasókönyv 2013 [antikvár]

Bevezető gondolatok Kedves Olvasónk! Megint eltelt egy esztendő, ismét december van, ismét egy újabb Nánási kalendáriumot nyújthatunk át Önöknek. Tudják, egy-két éve mindig azt gondolom, hogy ez lesz utolsó, mert már bizonyára nem jön össze a következő évre való anyag. És aztán mégis. A 2013. évre szóló kalendárium egy picit másabb, mint az eddigi kötetek. A tárgyidő nem túl tág határok között mozog, hiszen jellemzően az elmúlt 60-70 év történelmi eseményei azok, amelyek meghatározzák az összeállítás tematikáját. Valahogy úgy alakult, hogy most nagyobb lélegzetű dolgozatok kerültek be, talán egy kicsit arra gondolva, hogy némi segítséget nyújthatunk az iskolai oktatásban, a helyismereti, helytörténeti ismeretek tanításakor, mintegy kiegészítésként, hasznos olvasmányokként. Ezt a célt tudja szolgálni pl. Csiszár Imre két dolgozata is, a Kitaszítottak c. kiállításról írt tanulmánya, illetve a mezőgagzdaság szocialista átszervezése befejezésének 50. éves évfordulója szolgált alkalmul, hogy áttekintés adjon a nánási tsz-ek történetéről. Érdekes beszámolót olvashatnak Hegedűs Lajostól, aki a második világháború után, nyugati fogságból való kalandos hazakerülésének történetét írta meg jó néhány évvel ezelőtt. Fehér Imre olvasmányos stílusban vetette papírra élete rövid történetét, ami érdekes adalékokat szolgáltat 1956. történetéhez. Az '50-es évek egyik jellegzetes oktatási-gazdasági intézményéről, az MTH-ról, azaz a Munkaerő Tartalékok Hivatala intézményről irt Kéki István, aki maga is ott szerezte szakmai ismereteit. Egy másik történetben különleges és tragikus esemény nánási vonatkozásáról ad számot, az Egy vízi baleset története című írásban. Mónus Imre két írással jelentkezett ezúttal, az egyik a Nagy Vidihalom történetéből idéz, míg a másikban egy kis szőlőskerti nosztalgiázásra hív bennünket. Péteri Lajos tanár úr ezúttal a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről értekezik, míg Péteri Lajosné érdekes írásban mutatja be röviden a szőlő, szőlőművelés történetét, illetve népi bölcsességeket szedett össze az időjárásra vonatkozóan. Máró Gábor a tőle megszokott alapossággal dolgozta fel a hajdúnánási parasztcsaládok 1960 előtti életformáját. A kötet második felében az eddigiekkel ellentétben a Napjaink c. fejezetben kifejezetten az elmúlt egy év fontos, érdekes, sikeres nánási eseményeiről gyűjtöttünk össze egy csokorra valót írást, főként a helyi újságban megjelentekből szemezgetve. így egybeszerkesztve olvashatnak a Bocskai Koronáról, a járások megszületéséről, a Bocskai Iskoláról, hazai és nemzetközi sikereinkről, veszteségeinkről. Mindeközben Bácskái Antal több, jóízű kisebb-nagyobb története segít még jobban megvilágítani az adott kor helyi sajátosságait, az akkor élt emberek mindennapjainak irodalmi értékű bemutatásával. Örömmel adunk róla számot, hogy az ország nyugati csücskéből, s Vas megyei Vashosszúfaluból jelentkezett Hajdú Joli, aki gyermekként keriílt el Nánásról. De emlékei, a szülőföld vonzása ma is eleven, feledhetetlen, erről ír az Alföldi lányok c. novellájában. A szépirodalmi részt Oláh András több verse erősíti. A kötet végén ezúttal - mintegy alkalmazkodva a Napjaink c. fejezethez - az ez évi március 15-ei ünnepségről készült fotókat találnak, amelyek Fűz László munkái. A támogatást ezúttal is szeretnénk megköszönni, elsörenden fö támogatónknak Hajdúnánás Város Önkormányzatának, és mindenkinek, akik rendszeres anyagi- és szellemi „útravalóval" látnak el bennünket immár több mint tíz éve. so 5 ca Rigó Tamásné szerkesztő rí' i hr,:, P''-. í