Régi és új peregrináció II. [antikvár]

TONK SÁNDOR-SZABÓ MIKLÓS (Tírgu-Mure?)491Erdélyiek egyetemjárása a középkor és a koraújkor folyamánA kelet-európai népek történetét végigkíséri állandó és mindig megújuló törekvésük annak érdekében, hogy az európai kontinens lakóiként az európai kontinenssel együtt élhessenek. Mert ezen népek számára hatalmas erőfeszítést jelentett minden időben önmagukat, művelődési értékeiket, szellemi termékeiket a nálukénál fejlettebb és szerencsésebb adottságokkal rendelkező nyugati társadalmakkal elfogadtatni, mint ahogyan állandó küzdelem árán tudták a civilizált" nyugat tapasztalatait, tudományos eredményeit birtokukba venni, hasznukra fordítani. Térségünk népeinek története ennek az állandó erőfeszítésnek a története is. És ezen népek történetének legszebb fejezetei azok, amelyek bizonyítják, hogy erőfeszítéseiket időről időre siker koronázta.Az európai művelődés és tudományosság nagy áramlataiba a bekapcsolódást évszázadokon keresztül az egyetemjárás, a peregrinado académica" biztosította. Előadásunkban ezen művelődéstörténeti jelenség közel nyolc évszázados történetét szeretnők felvázolni.Az erdélyi, egyetemet járt, akadémita értelmiségiek ezideig elkészült, a kezdetektől 1700-ig terjedő nyilvántartásában1 összesen 5 376 név szerepel és ezt a számot a XVIII. századra vonatkozó, de még folyamatban lévő kutatásaink már eddig újabb 2 000 névvel gyarapították. Becsléseink szerint a külföldi egyetemeken az új és legújabb korban tanuló erdélyiek száma sem haladta meg lényegesen a korábbi évszázadok átlagát, tehát óvatosan számítva valószínű, hogy az erdélyi peregrináció egész története mintegy 9-10 000 erdélyi akadémita értelmiségi pályafutását summázza. Ezen adatok sejtetik, hogy a peregrináció erdélyi története egy folyamatosan kibontakozó jelenség története. És szeretnők hangsúlyozni ezt a tényt, hiszen művelődéstörténetünknek csak kevés vonulatáról mondható el, hogy jelentősebb megszakítások nélkül ívelt át nyolc évszázad távlatán.A folyamatosság azonban nem jelent egyenletes fejlődést. Mint minden történelmi folyamatban, úgy ebben is föllelhetők a fellendüléseket követő megtorpanások, a hanyatlás és az újraéledés, a nekilendülések egymást követő szakaszai. A külföldi egyetemekre beiratkozott erdélyieket összesítő számsorok egyik szembetűnő jellemzője a folyamatosság mellett jelentkező gyakori és nagy ingadozás. Egyik évről a másikra esett a mélypontra, vagy futott fel a csúcsértékekig a beiratkozók száma. E nagyfokú és érzékeny változatosság, változékonyság hátterében az erdélyi régiségben élők létbizonytalansága, a természet erőivel, az emberi gonosz indulatokkal szembeni védtelensége, kiszolgáltatottsága állott. A háborúk, a terméketlen eszten-