Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
1. A kötet Szabó István születésének 100. évfordulója tiszteletére készült. Ebben nemcsak a történetírót és a tanárt kívánjuk bemutatni, hanem a kor emberét is. Minden történelmi korszak meghatározza a tudományos teljesítmény mennyiségét, minőségét, s a közérzetet. Éppen ezért célszerűnek tartottuk, hogy az életpálya legfontosabb mozzanatairól korabeli dokumentumok segítségével számoljunk be, az emberről és a tudósról pedig visszaemlékezőket szólaltassunk meg. Ezzel a lehetőséggel annál inkább élhettünk, mert Szabó István szakirodalmi munkásságának jegyzékét Bitskey Istvánná^ és Balogh István} korábban már közreadta, történetírásának fólDb historiográfiai jellemzőit pedig a tanítványok, Für Lajos, Orosz István és Rácz István a szakmai közvélemény elé tárták.^ Az életpálya külső meghatározóiról Szabó István esetében azért is szükséges szót ejteni, mert alkotó évtizedeinek egy jelentékeny része olyan korszakra esett, amikor a politika igyekezett irányt szabni a tudományos munkának, még a természettudományoknak is, annál inkább a történetírásnak, és a szolgálóleány szerepét osztotta ki arra. A szellemi béklyó elhárítása nem kis erőfeszítést igényelt, tisztes távoltartása is veszélyeket hordozott. A tudós lelkiismeretét naponként próbára tette. Rajta kívül mindazoknak, akik vele együtt vallották, hogy a historikus „egyedül azt adja elő, amit történeti igaznak ismert fel". Az írástudónak ez a fajta felelősségérzete nem engedhette, hogy a történetíró kizárólag a pártpolitika által megszabott nyomvonalakon haladjon.
2. A kötetben tanítványok, tisztelólc szólalnak meg. Szabó István kortársai ma már végső nyughelyükre kerültek. Az emlékkötet szerzői szerteszéjjel az országban és a határainkon kívül, különböző oktatási és tudományos intézetekben dolgoznak, vagy éppen nyugdíjas éveiket élik. Fontosnak tartottuk, hogy a tisztelóTc sorához az erdélyi magyar történetírók is csatlakozhassanak. Ennek a jelentőségét tudománytörténeti tekintetben és az emberi kapcsolatok semmivel sem pótolható ereje
' Bitskey Istvánné szerk.: Szabó István, 1898-1969. Debrecen, 1982., KLTE Könyvtára, 17-31. o.
^ Balogh István: Szabó István debreceni vonatkozású munkássága. Déri Múzeum Évkönyve, 1978. Debrecen, 1979-, 453-458. o.
^ FOr Lajos: Szabó István. In Szabó István: Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Sajtó alá rendezte és a bevezetó't írta FOr Lajos. Bp., 1976. 7-30. o., Orosz István: A történetíró munkássága. In Bitskey Istvánné szerk.: i. m. 7-13. o., Rácz István: Szabó István tanári munkája. In Bitskey Istvánné szerk.: i. m. 13-16. o.