Utcakő, barikád, mámor [szépséghibás]

Az állapotfotókat megtalálja alul, a leírásnál.

Nemsokára hatvan éve lesz, hogy 1968 májusában kitört a párizsi diáklázadás. Amilyen gyorsan szárba szökkent, olyan hamar le is csengett. Mi volt ez egyáltalán? Felkelés vagy forradalom? Miért tört ki, és miért ért véget alig egy hónap alatt? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ. Bemutatja a diáklázadás előzményeit, okait. Részletesen ismerteti 1968 legfőbb külpolitikai vonatkozásait, melyek kihatással voltak a diáklázadók szellemiségére, különös tekintettel a vietnámi háborúra, a háborúellenes tüntetésekre, az ebből kifejlődő hippi korszakra, a kubai forradalomra, a nyugat-németországi egyetemi megmozdulásokra és a szélsőbaloldali terrorista csoport, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) megalakulására és akcióira, a magyarországi és csehszlovákiai reformtörekvésekre, a prágai tavaszra. Külön kitér az Egyesült Államok társadalmát feszítő korabeli súlyos belső ellentmondásokra, egyetemi mozgalmakra, a politikai gyilkosságok (John F. Kennedy, Robert Kennedy, Martin Luther King) hátterére is. Ismerteti a diákokra ható főbb filozófiai és eszmetörténeti irányzatokat. Áttekinti a francia egyetemisták helyzetét, nehézségeit az 1960-as években. A külföldi szakirodalom, a korabeli magyar sajtó és szépirodalmi leírások segítségével napról napra nyomon követi a diáklázadás történéseit. Külön figyelmet fordít a diákok és a rendőrség közötti heves utcai harcok bemutatására. Ismerteti a felkelés főszereplőinek gondolatait, eszmerendszerét. Mivel a mozgalom egyben egész Franciaországra kiterjedő általános sztrájk is volt, kitér a különböző gyárfoglalásokra, a szakszervezetek és vezetőik mozgásaira, helyezkedéseire, a diákok és a munkások együttműködésére. Utal a diáklázadás filmművészeti vonatkozásaira is, végül pedig francia történészi véleményeket is figyelembe véve elemzi a felkelés jellegét, annak utóéletét és későbbi eseményekre való kihatásait.

Dr. Kovács Zsolt történész 1967-ben született Budapesten. Történelem bölcsész és tanári diplomáját az ELTE BTK történelem szakán szerezte 2006-ban, majd az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait. 2013-ban summa cum laude eredménnyel védte meg XIV. Lajos és I. Lipót hatalmi versengéséről írott doktori disszertációját. 2020-ban jelent meg első könyve a L'Harmattan Kiadónál a XIV. Lajos és I. Lipót hatalmi versengése a Theatrum Europaeum tükrében. Udvari reprezentáció, diplomácia, háborúk címmel. Második könyve, A Napkirály árnyoldala, Nicolas Fouquet bukása és a Vasálarcos rejtélye ugyancsak a L'Harmattan Kiadónál látott napvilágot 2023-ban. Több tanulmánya jelent meg neves történelmi és külpolitikai szakfolyóiratokban.