Vértesszőlős - Látnivalók [antikvár]

A világhír 1964-65-ben vette szárnyára Vértesszőlős nevét. Határában az ember és eszközeinek 500 000 éves maradványai kerültek elő a falu mésztufa bányájában. Vértesszőlős Budapesttől Ny-ra majdnem 70 km-nyire, a Dunától D-re 20 km-nyire, a 100-as út mentén Tata és Tatabánya között a Gerecse lábánál fekszik. A Gerecse egy része itt a Tata-bicskei törésvonal mentén lesüllyedt, másik része kiemelkedett. A lesüllyedt rész triász mészkövére eocén szén és agyagmárga, oligocén homokkő, később homok, végül a jégkorszakban lösz rakódott le. Ebbe vágta be magát az Ős-Általér - a mainál nagyobb folyó - és a jégkorszak különböző szakaszaiban öt teraszt hozott létre. A törésvonal mentén a völgytalpakon a jégkorszakban és ma is melegvízű források törtek a felszínre. A források vize sok ásványi anyagot - főleg kalciumot - tartalmaz. Ez a felszínre érve kicsapódik, lerakódik. Nagy mennyiségű édesvízi mészkő, mésztufa halmozódott így fel a forráskráterek körül. A rómaiaktól napjainkig bányászták is, mert jól fejthető, jó hő- és hangszigetelő, és a fagyot is állja. A falu házainak döntő hányada épült ebből a kőből.