Bővebb ismertető
I. Károly Róbert háza. Az Árpád-ház kihalását követő trónharcokból a XVI. század elején a nápolyi Anjou családból származó Károly Róbert (1301-1342) kerül ki győztesen. Miután legnagyobb ellenfele, Csák Máté 1321-ben meghalt, 1323-ban Károly uralkodói székhelyét a távoli Temesvárról az ország közepére helyezte, de nem a vele ellenséges Budára, hanem a jól védhető hatalmas visegrádi várba.
Először a várat alakíttatta át, majd hamarosan a városban építtetett egy házat magának. Erről az épületről először a Képes Krónika tudósít: elmondja, hogy 1330-ban Zách Felicián e városi házban támadt rá - sikertelenül - a királyi családra. A királyi palota területén több városi házat ismerünk, de nem tudjuk eldönteni, hogy melyik volt a királyé. DK-en két emeletes kőház és egy faház maradványai kerültek eddig elő. ÉK-en egy kő alapokon emelkedő faszerkezetű udvarház állt. Északnyugaton egy emeletes nagyméretű kőház épült. Ennek maradványai kerültek elő legépebben. Feltételezhetjük, hogy emeletén egy nagyterem és két kétszobás lakosztály volt. A hálószobákat padlófűtéssel látták el. A házak között feltárt utcán előkerült régészeti leletek (patkók tornalándzsa-hegyek) arra vallanak, hogy az lovagi tornák helyszínéül szolgált, talán a Visegrádon rendezett 1335-ös királytalálkozó ünnepségei idején is.