Emlékeim Weöres Sándorról

Rácz István műgyűjtő és művészettörténész 1940 tavaszán egyetemi hallgatóként ismerkedett meg Pécsett, a Sorsunk szerkesztőjének, Várkonyi Nándornak a segítségével Weöres Sándorral, aki a polihisztor szer-kesztő szerint kétségkívül a legnagyobb szabású ingénium volt már akkoriban is. Ebből az ismeretség-ből a költő haláláig tartó barátság született, ennek irodalomtörténeti értékű dokumentuma egy kézzel írott és Rácz Pistának barátsággal ajánlott verseskönyv. Ebből is részleteket idézve írja meg emlékeit, e majd fél évszázados barátság történetét, eseményeit a költő 90. születésnapjára.