Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Móra remekül ír az érdekes témákról. Ma már egyes írások kicsit idejét múltak, de azért jó volt olvasni híres íróinkról, költőinkről, mint Dugonics András, Petőfi, Arany, Jókai, Gárdonyi, Tömörkény vagy Pósa Lajos. Szeretek ilyen témákról olvasni, érdekel Szeged és...
Móra remekül ír az érdekes témákról. Ma már egyes írások kicsit idejét múltak, de azért jó volt olvasni híres íróinkról, költőinkről, mint Dugonics András, Petőfi, Arany, Jókai, Gárdonyi, Tömörkény vagy Pósa Lajos. Szeretek ilyen témákról olvasni, érdekel Szeged és más városok története, nagyon hasznos a műveltség növelésére vagy csak kellemes szórakozás a múlt ,,kincseiből" Ott éreztem kis hiányt, hogy nem mindenről tudtam részleteket s ezek hiányában nem volt olyan érdekes az adott tárca. Tulajdonképpen jól szórakoztam, és bővült a kulturális műveltségem, emiatt örülök az olvasásnak. Azoknak ajánlom, akiket érdekel Szeged vagy pedig a híres magyar írók anekdotái, róluk szóló érdekfeszítő írások. (moly.hu)
Termékadatok
Cím: Napok, holdak, elmúlt csillagok [eKönyv: epub, mobi]
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)
Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.