Bővebb ismertető
Az állapotfotókat megtalálja alul, a leírásnál.Végvári Lajos művészettörténész eddig kb. negyven könyvet ésszámtalan tanulmányt írt. Ezek többsége a hazai festészet legjelesebb alkotóit mutatja be, illetve elemzi főbb műveiket.
Néhány cím a sok közül: Szolnoki Művészet (1953), Munkácsy Mihály élete és művei (1958), Katalog der Werke Munkácsy (1959), A sümegi Maulbertsch-freskók (1958), Giotto (1961), Szőnyi István (1962), Patay László (1968), Imreh Zsigmond (1979), Szinyei Merse Pál (1986), Seres János (1988), Az európai művészet története (1989), Holló László (1990), Szalay Lajos (1990), Bevezetés a művészettörténetbe (1993), Önarckép tollal (1999), Szurokfenyő (2001).
Végvári professzor - mint a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára, korábban pedig a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, illetve a Fővárosi Képtár munkatársa - Szőnyi Istvánt és Bernáth Aurélt is jól ismerte. A szakmai kapcsolaton túl barátság fűzte mindkét művészhez. A szerző tanúja lehetett a művek születésének, az alkotók vívódásainak. Így a kiváló szakmai ismereten túl a személyes tapasztalat is gazdagítja a könyvet.