A csillagok felé

A csillagok felé egy bizonytalan, harcoktól sújtott jövőben játszódik, amikor bár az ember első csillaghajói már a galaxist járják, ez rettenetes árat követel legénységüktől. A regény gondolatébresztő nyitómondata: "Az űr hatalmas, az ember parányi, az idő pedig az ő kérlelhetetlen ellensége ", erőteljesen ragadja meg azt a kihívást, amellyel az e hajón utazó bátor férfiak és nők néznek szembe.

Olyan emberek ők, akiknek egész korábbi életüket fel kell adniuk, hogy az űrt kutassák, hiszen egész generációk és társadalmak követik egymást a Földön, míg a fedélzeten lévőket a múló idő szinte érintetlenül hagyja egy olyan járműben, amely közel a fény sebességével repül.
Ez a lebilincselő, rendkívül kegyetlen dráma, azzal veszi kezdetét, hogy Alan Corday-t, egy naiv, tapasztalatlan, de brilliáns fiatal mérnököt Új-Chicago űrkikötőjéből elrabolják , és a Mennyvadász fedélzetére viszik - mely a csillagok felé tart.
A Vadász a galaxist járja, és arra tesz kísérletet, hogy fenntartsa a kommunikációt a Föld és a más csillagrendszerekben található első gyarmatok között. A hajó parancsnoka a rejtélyes, mégis karizmatikus vezető, Jocelyn kapitány. Néhány út azonban elég ahhoz, hogy a Földön az állapotok fokozatosan egyre veszélyesebbé és válságosabbá váljanak, a fedélzeten lévőket pedig mindinkább számkivetettként kezelik, és fenyegetésként tekintik a bolygót irányító elitre nézve.
Jocelyn könyörtelenül hajtja Corday-t annak akarata ellnére, hogy intellektusát és képességeit a hajó és a szorongatott kolóniák szolgálatába állítsa. Ahogy azonban az események kibontakoznak a galaxis kavargó messzeségben és a veszélyes hazatérések során a Földre, Corday megdöbbentő igazságot fedez fel saját sorsával kapcsolatban, ami teljesen új értelmet ad az ember csillagok közt játszott szerepének.