A magyar nyelv és kultúra a Duna-völgyében I. [antikvár]

A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megrendezésére 1986. szeptember 1-5. között Ausztria fővárosában, Bécsben került sor. A kongresszussal kapcsolatos szervező munkát és a kongresszus megrendezését a Nemzetközi Magyar Filológiai Társasággal együttműködve két intézet - a Bécsi Egyetem Finnugor Intézete és az Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet - vállalta magára. A hungarológia komplex tudomány, és mint minden nemzeti tudomány, egyúttal az egyetemes emberi kultúra részét is képezi. A hungarológia kutatásának és oktatásának az a célja, hogy a magyar szellemi értékeket az egyetemes emberi kultúra és civilizáció számára hozzáférhetővé tegye, és rajtuk keresztül az egyetemes emberi művelődést is gazdagítsa. Ennek megfelelően a kongresszus témája A magyar nyelv, irodalom, történelem és néprajz a Duna-völgyi népek kultúrájával kölcsönhatásban, különös tekintettel a 18-19. és a 19-20. századfordulójára volt. A tematika pontos körülhatárolása biztosította, hogy a magyar művelődést a szomszédos népek kultúrájával való kölcsönhatásban elemző témakörök alapos és sokoldalú vizsgálatnak legyenek alávetve. A plenáris- és a szekcióelőadások - tekintettel a többi Duna-völgyi nép kultúrájával való érintkezési területekre - az egyes diszciplínák és korszakok legújabb kutatási eredményeit hozták napvilágra. A jelzett témakörök vizsgálatára és megvitatására Bécs mint a kongresszus színhelye, különösen alkalmas volt. Hiszen ismeretes, hogy ez a város mindkét korszakban a Duna-menti népek - köztük a magyarság - nyelvének és irodalmának fejlődésében rendkívül pozitív, megtermékenyítő szerepet játszott. A nyugat-európai kulturális áramlatok is elsősorban Bécsen keresztül jutottak el Magyarországra. Ugyanez érvényes persze az egykori monarchia többi népének kulturális és civilizációs haladására is. A fő témára vonatkozó előadások 8 plenáris és 160 szekcióelőadás keretében hangzottak el. Egyes résztvevőknek - korlátozott mértékben - lehetőséget adtunk, hogy egyéb témákról szólhassanak, ha a kérdéses előadás a kongresszus, a hallgatóság számára érdekesnek mutatkozott. Ezeket az előadásokat a hetedik szekció (Történelem, kultúra és nyelv) foglalta magába.