kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Ethnomusikologische Schriften Faksimile-Nachdrucke I-IV. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/523/4784523.jpg "Bartók Béla - Ethnomusikologische Schriften Faksimile-Nachdrucke I-IV. [antikvár]")
Ethnomusikologische Schriften Faksimile-Nachdrucke I-IV. [antikvár]
Bartók Béla, Béla Bartók
VORWORT
Die vorliegende Neuausgabe beansprucht nicht, als streng genommen kritische Ausgabe zu gelten, d. h. sämtliche Bemerkungen zu umfassen, die sich aus einer minutiösen Vergleichung der vorhandenen verschiedenen Fassungen und aus einer Überprüfung der musikalischen Texte nach den allenfalls existierenden phonographischen Aufnahmen oder nach den hinterlassenen Notierungen Bartóks ergeben könnten. Wir dachten, es genüge augenblicklich die Texte so wiederzugeben, wie Bartók sie dem Druck anvertraut hat. Zugleich halten wir es...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
24000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
VORWORT
Die vorliegende Neuausgabe beansprucht nicht, als streng genommen kritische Ausgabe zu gelten, d. h. sämtliche Bemerkungen zu umfassen, die sich aus einer minutiösen Vergleichung der vorhandenen verschiedenen Fassungen und aus einer Überprüfung der musikalischen Texte nach den allenfalls existierenden phonographischen Aufnahmen oder nach den hinterlassenen Notierungen Bartóks ergeben könnten. Wir dachten, es genüge augenblicklich die Texte so wiederzugeben, wie Bartók sie dem Druck anvertraut hat. Zugleich halten wir es jedoch für nötig die von uns im Laufe der Durchsicht und der Vergleichung mit dem Autograph gefundenen oder von Bartók nachträglich berichtigten Druckfehler, wie auch offenkundige Ungenauigkeiten anzumerken. Auch haben wir Verzeichnisse angeschlossen, welche den Gebrauch des Bandes erleichtem oder eine Vorstellung von seinem Inhalt vermitteln.
Die Neuausgabe scheint uns durch jenen Umstand gerechtfertigt, daß die Originaledition nur eine beschränkte Anzahl von Exemplaren umfaßte, diese aber seit langem vergriffen sind. Es könnte eingewendet werden, daß die nun schon mehr als 40 Jahre alten Thesen Bartóks durch den gegenwärtigen Stand der Kentnisse und Methoden der Volksmusikforschung überholt sind, ja auch seine eigenen Auffassungen sich fortgesetzt entwickelt hatten, so daß er, wäre ihm die Möglichkeit dazu geboten, wahrscheinlich selbst gewisse Behauptungen überprüft, andere Hypothesen aufgestellt und gewisse Gesichtspunkte geändert hätte. Dessen ungeachtet, dürfte es äußerst nützlich sein, seine erste Zusammenfassung dieses Materials kennenzulernen und von einem Buch Kenntnis zu nehmen, das einen Markstein des Studiums der Interpretation dieses Materials darstellt. Zieht man einerseits die schwierigen Umstände in Betracht, unter denen Bartók arbeitete, die mehr als bescheidenen Mittel, über die er zumeist gebot, und gibt man sich andererseits die Mühe, sein Werk näher zu prüfen, so ist man vom Ergebnis betroffen: eine derartige Kraft der Intuition mit solcher methodischer Strenge verbunden, eine derartige Klarheit der Darstellung drängen einfach den Schluß auf, es handelt sich nicht bloß um die Arbeit eines Bahnbrechers, sondern um das Werk eines Genies, um einen Wendepunkt in der Geschichte seines Gegenstandes.
Wir möchten demnach hoffen, daß diese Neuausgabe nicht nur von jenen, die an der Materie selbst interessiert sind, sondern auch von denen freundlich aufgenommen wird, die das Wechselspiel studieren möchten, wie es zwischen der schöpferischen Phantasie Bartóks und seinen wissenschaftlichen Ansichten feststellbar ist, d. h. den Einfluß, den seine Musik seitens der Bauemmusik
Termékadatok
Cím: Ethnomusikologische Schriften Faksimile-Nachdrucke I-IV. [antikvár]
Kötés: Fűzött keménykötés
Méret: 180 mm x 240 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............