kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - First Rhapsody for Violin and Orchestra/Second Rhapsody for Violin and Orchestra [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/378/4836378.jpg "Bartók Béla - First Rhapsody for Violin and Orchestra/Second Rhapsody for Violin and Orchestra [antikvár]")
First Rhapsody for Violin and Orchestra/Second Rhapsody for Violin and Orchestra [antikvár]
Bartók Béla, Béla Bartók
Instrumentation
2 Flutes (2nd doubling Piccolo) 2 Oboes
2 Clarinets in Bb and A (2nd doubling Bass Clarinet) 2 Bassoons (2nd doubling Double Bassoon) 2 Horns in F 2 Trumpets in C I Trombone I Bass Tuba Cimbalom* Strings
* In the absence of a cimbalom player this part should be played on the piano with alterations indicated, except for the pizzicato passages which should be played on the harp.
The two parts of this rhapsody ("Lassú" and "Friss") may be performed separately. If they are, the alternative ending for the second part should...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
9800 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Instrumentation
2 Flutes (2nd doubling Piccolo) 2 Oboes
2 Clarinets in Bb and A (2nd doubling Bass Clarinet) 2 Bassoons (2nd doubling Double Bassoon) 2 Horns in F 2 Trumpets in C I Trombone I Bass Tuba Cimbalom* Strings
* In the absence of a cimbalom player this part should be played on the piano with alterations indicated, except for the pizzicato passages which should be played on the harp.
The two parts of this rhapsody ("Lassú" and "Friss") may be performed separately. If they are, the alternative ending for the second part should be played.
Duration :
First part: approx. mins.
¦ ffi^w • u^^rv^* ^^ iiiiii«»
Second part with first ending : approx. 5f mins. Second part with second ending : approx. 5 mins.
Deiicuted to Joseph Szigeti
FIRST RHAPSODY
(FOLK DANCES)
I ("LASSÚ")
bela bartok
Flauli I.II
Oboi I.II
Clarinetti I.II (Sill)
Fagotti I.II
Cimbalom
Violino solo
Violinl 1
Violini II
Vide'
Violoncelli
Copyright 11)81 by Universal-Edition All rights reserved
Cspyrifht aiiigned ISXS to Hawkes SsB(L«aTermékadatok
Cím: First Rhapsody for Violin and Orchestra/Second Rhapsody for Violin and Orchestra [antikvár]
Kötés: Könyvkötői vászonkötés
Méret: 140 mm x 190 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............