kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bacsó Béla - Jelenkor antológia [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/300/5025300.jpg "Bacsó Béla - Jelenkor antológia [antikvár]")
Jelenkor antológia [antikvár]
Bacsó Béla, Balassa Péter, Balla Zsófia, Bertók László, Bodor Ádám, Csiki László, Csorba Győző, Csordás Gábor, Darvasi László, Dérczy Péter, Esterházy Péter, Földényi F. László, Franz Kafka, Garaczi László, Grendel Lajos, Károlyi Amy, Kovács András Ferenc, Krasznahorkai László, Kukorelly Endre, Láng Zsolt, Mándy Iván, Márton László, Méhes Károly, Mészáros Sándor, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Petri György, Poszler György, Rába György, Rakovszky Zsuzsa, Sándor Iván, Somlyó György, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Thomka Beáta, Tolnai Ottó, Tompa Gábor, Végel László, Zalán Tibor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2680 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Jelenkor antológia [antikvár]
Szerző:
Bacsó Béla
,
Balassa Péter
,
Balla Zsófia
,
Bertók László
,
Bodor Ádám
,
Csiki László
,
Csorba Győző
,
Csordás Gábor
,
Darvasi László
,
Dérczy Péter
,
Esterházy Péter
,
Földényi F. László
,
Franz Kafka
,
Garaczi László
,
Grendel Lajos
,
Károlyi Amy
,
Kovács András Ferenc
,
Krasznahorkai László
,
Kukorelly Endre
,
Láng Zsolt
,
Mándy Iván
,
Márton László
,
Méhes Károly
,
Mészáros Sándor
,
Mészöly Miklós
,
Nádas Péter
,
Németh Gábor
,
Parti Nagy Lajos
,
Petri György
,
Poszler György
,
Rába György
,
Rakovszky Zsuzsa
,
Sándor Iván
,
Somlyó György
,
Takács Zsuzsa
,
Tandori Dezső
,
Thomka Beáta
,
Tolnai Ottó
,
Tompa Gábor
,
Végel László
Zalán Tibor
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9630295415
Méret: 170 mm x 240 mm
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Esterházy Péter
Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
Fontosabb díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Esterházy Péter (1950–2016) az ELTE matematika szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Világszerte az egyik legismertebb és legelismertebb magyar író. Első könyve megjelenésétől kezdve a Magvető Kiadó szerzője.
Fontosabb díjai
Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Herder-díj (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), A német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013), Premio Letterario Internazionale Mondello (2013)
Franz Kafka (Prága, 1883. július 3. – Kierling, 1924. június 3.)
Német nyelven alkotó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos.
Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ma Csehországhoz tartozik. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak, édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például az Az átváltozás, de nem arattak sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának, Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka munkája a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.
Német nyelven alkotó író, a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveiben az irodalmi realizmus és a fantasztikum keveredik, műveinek tipikus szereplője az elszigetelt ember, aki bizarr vagy szürreális helyzetekbe jut, érinthetetlen bürokratikus hatalmakkal kerül szembe. Kafka az elidegenedés, a félelem, a bűntudat és az abszurditás témáit vizsgálja. Legismertebb művei Az átváltozás, A per és A kastély. A kafkai kifejezés a műveiben gyakran előforduló abszurd, szürreális szituációkhoz hasonló helyzetekre használatos.
Kafka középosztálybeli, németül beszélő zsidó családba született a Cseh Királyság fővárosában, Prágában, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, ma Csehországhoz tartozik. Jogásznak készült, tanulmányait követően egy biztosítónál helyezkedett el, az írással szabadidejében foglalkozott. Élete során levelek százait írta családjának és közeli barátainak, édesapjával feszült és formális kapcsolata volt. Több nőt is eljegyzett, de sosem házasodott meg. 1924-ben gümőkórban hunyt el, mindössze 40 évesen.
Életében kevés műve jelent meg: csak a Szemlélődés és az Egy falusi orvos című novellagyűjteményei, illetve külön történetek jelentek meg irodalmi lapokban, például az Az átváltozás, de nem arattak sikert. Befejezetlen műveit, mint A per, A kastély, az Amerika, barátjának, Max Brodnak meg kellett volna semmisítenie Kafka kérésére. Brod azonban nem engedelmeskedett, és gondoskodott arról, hogy kiadják a műveket. Kafka munkája a 20. század íróinak, kritikusainak, művészeinek és filozófusainak széles körére hatott.
1956. július 17-én született Budapesten. A Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán magyart és történelmet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Tagja a Szépírók Társaságának, valamint tiszteletbeli tagja a József Attila Körnek. 1982 óta szabadfoglalkozású író.
Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Legutóbbi regénye, a MetaXa 2006-ban jelent meg, amelynek korábbi változata holtversenyben (Jake Smiles 1 linkjével) első helyen végzett a Magvető Kiadó és az [origo] által kezdeményezett első magyar online-regény pályázaton még 2001-ben.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Plasztik (1985), A terület visszafoglalása a madaraktól (1986), MetaXa (2006), Pompásan buszozunk! – hangoskönyv (2008), Arc és hátraarc (2010), Mintha élnél (2011), Pompásan buszozunk! (2011), Wünsch híd (2015)
Díjai
Móricz Zsigmond ösztöndíj (1985), Soros-ösztöndíj (1987–88 és 1992), A jövő irodalmáért díj (1989), H. C. Kaser díj (Olaszország, 1990), Füst Milán díj (1991), IRAT nívódíj (1993), Déry-díj (1994), Alföld-díj (1994), OMI-ösztöndíj (New York – 1995), DAAD ösztöndíj (Berlin, 1996–1997), Krúdy-díj (1998), NKA-ösztöndíj (1999–2000), József Attila díj (2001), Szép Ernő díj (2001), Márai-díj (2002), NKA-ösztöndíj (2002–2003), Édes anyanyelvünk, drámaírói, alkotói ösztöndíj (2005), Litrera-díj (2006), HP novella-pályázat I. díj (2006), Palládium-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009), Csernus Ákos-díj (2009), Szép Ernő-jutalom (2010), Szépíró Díj (2011)
Adott közre verset, prózát, esszét, drámát és több mozi- és tévéfilm-forgatókönyv is a nevéhez fűződik. Legutóbbi regénye, a MetaXa 2006-ban jelent meg, amelynek korábbi változata holtversenyben (Jake Smiles 1 linkjével) első helyen végzett a Magvető Kiadó és az [origo] által kezdeményezett első magyar online-regény pályázaton még 2001-ben.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Plasztik (1985), A terület visszafoglalása a madaraktól (1986), MetaXa (2006), Pompásan buszozunk! – hangoskönyv (2008), Arc és hátraarc (2010), Mintha élnél (2011), Pompásan buszozunk! (2011), Wünsch híd (2015)
Díjai
Móricz Zsigmond ösztöndíj (1985), Soros-ösztöndíj (1987–88 és 1992), A jövő irodalmáért díj (1989), H. C. Kaser díj (Olaszország, 1990), Füst Milán díj (1991), IRAT nívódíj (1993), Déry-díj (1994), Alföld-díj (1994), OMI-ösztöndíj (New York – 1995), DAAD ösztöndíj (Berlin, 1996–1997), Krúdy-díj (1998), NKA-ösztöndíj (1999–2000), József Attila díj (2001), Szép Ernő díj (2001), Márai-díj (2002), NKA-ösztöndíj (2002–2003), Édes anyanyelvünk, drámaírói, alkotói ösztöndíj (2005), Litrera-díj (2006), HP novella-pályázat I. díj (2006), Palládium-díj (2007), Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009), Csernus Ákos-díj (2009), Szép Ernő-jutalom (2010), Szépíró Díj (2011)
Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Napjaink világirodalmának egyik legfontosabb alkotója, műveit eddig több mint harminc nyelvre fordították le. Bécsben és Triesztben él. 2025-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Fontosabb díjak:
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983)
- Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Mikes Kelemen Kör díja (1987)
- DAAD-ösztöndíj (1987-1988)
- Déry Tibor-jutalom (1992)
- Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993)
- Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996)
- Márai Sándor-díj (1998)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Krúdy Gyula-díj (2004)
- Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004)
- MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2009)
- Brücke Berlin-díj (2010)
- Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013)
- Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014)
- Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014)
- America Award in Literature (2014)
- A Columbia Egyetem vendégprofesszora (2014)
- Nemzetközi Man Booker Díj (2015)
- Aegon Művészeti Díj a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2017)
- A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés (2019)
- National Book Award az angolra fordított művek kategóriájában a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2019)
- Irodalmi Nobel-díj (2025)
Fontosabb díjak:
- Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983)
- Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986)
- József Attila-díj (1987)
- Mikes Kelemen Kör díja (1987)
- DAAD-ösztöndíj (1987-1988)
- Déry Tibor-jutalom (1992)
- Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993)
- Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996)
- Márai Sándor-díj (1998)
- Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002)
- Kossuth-díj (2004)
- Krúdy Gyula-díj (2004)
- Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004)
- MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008)
- Szépirodalmi Figyelő-díj (2009)
- Brücke Berlin-díj (2010)
- Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013)
- Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014)
- Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014)
- America Award in Literature (2014)
- A Columbia Egyetem vendégprofesszora (2014)
- Nemzetközi Man Booker Díj (2015)
- Aegon Művészeti Díj a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2017)
- A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Doctor Honoris Causa, díszdoktori kinevezés (2019)
- National Book Award az angolra fordított művek kategóriájában a Báró Wenckheim hazatér című regényéért (2019)
- Irodalmi Nobel-díj (2025)
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Fotó: Szilágyi Lenke
Díjai:
Bölöni-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1991), József Attila-díj (1992), Puskás Károly-díj (1992), Szép Ernő-jutalom (1993, 2007), Színikritikusok díja – Ibusár (1993), Artisjus-díj (1994), Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995), Színikritikusok díja – Mauzóleum (1996), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996), Mikes Kelemen-díj (1996), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1996), Alföld-díj (1997), Magyar Irodalmi Díj (2003), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), az Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal Fordítói díja (2005), Kossuth-díj (2007), Prima-díj (2007) , Szabad Sajtó-díj (2014)
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Író, esszéista.
1930-ban született Budapesten. Negyven kötete jelent meg, több regénye német, angol és francia kiadásban is.
Fotó © Szilágyi Lenke
1930-ban született Budapesten. Negyven kötete jelent meg, több regénye német, angol és francia kiadásban is.
Fotó © Szilágyi Lenke
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............