Magyar-német kéziszótár [antikvár]

ELOSZOImmár négy esztendeje annak, hogy az Akadémiai Kiadó megtette az első lépést azon az úton, amelynek most az egyik fontos állomásához érkeztünk. Az első lépés a Halász Előd nevével fémjelzett nagyszótárak felújítása volt. Egy újabb lépést jelentett a kisszótárak újraszerkesztése, amelyeket a zsebszótárak követtek. A megjelent kisszótár 30 000-re duzzasztott címszóállománya a kéziszótárak volumenéhez közelít, fizikai méreteiben, részletességében mégis inkább a kezdő, gyakran praktikus szempontokra figyelő felhasználót kívánja megszólítani. Ha nem lettek volna évszázados hagyományok, akkor is világos lenne, hogy egy lépcsőfok még hiányzik: a nagyszótárak és a kisszótárak közt lennie kell egy sokak által áhított középútnak. Ezt hívhatjuk középszótárnak, kéziszótárnak, asztali szótárnak, vagy egyszerűen csak szótárnak - az elnevezéstől függetlenül egyvalamiben biztosak lehetünk: aki már nem kezdő, ugyanakkor egyelőre még nem kíváncsi a nagyszótárak által kínált ínyencségekre" sem, általában ezt a középméretet szeretné használni.k Magyar-német szótár több mint 50 000 címszavával lényegesen nagyobb találati valószínűséget ígér a felhasználónak, mint Halász Előd 1973-ban kiadott Magyar-német kéziszótár^., amelyben 40 000 címszó van. Szótárunk egyébként nem e Halász-mű felújítása, hanem az általunk átdolgozott nagyszótár és kisszótár adatbázisán alapuló, ám lényegében pontról pontra ellenőrzött és újragondolt, azaz új szótár.Szótárunk az említett kéziszótár címszóállományától nemcsak a mennyiség, hanem az összetétel tekintetében is jelentősen eltér. A megnövekedett címszómennyiségben a többletet részben a hagyományos szókincs megfelelő gyakoriságú elemei (pl./larfeítóz, parkosít), részben az eltelt idő alatt született új szavak alkotják (pl. mobiltelefon, e-mail, EU). Ugyanakkor a 40 000 szó közt is találunk olyanokat, amelyek nálunk nincsenek meg. Ez többnyire abból fakad, hogy a kéziszótárban mára elavult szavak is vannak, amelyeket mi már nem vettünk fel (pl. kötlevél, pártfőiskola).A szerkesztés során olyan felhasználót képzeltünk magunk elé, aki magyar anyanyelvűként szeretné gondolatait németül kifejezni, illetőleg magyar szöveget kíván német nyelvre átültetni. Érmek megfelelően igyekeztünk aktívvá" termi a szótárt, azaz használójának a lehető legtöbb információt megadni ahhoz, hogy az idegen nyelven fogalmazott mondatokba a magyar címszó német megfelelői közül a valóban oda illőt tehesse be, mégpedig helyesen ragozva, a mondatszerkezetnek megfelelő alakban. Eimek érdekében a jelentésváltozatokat mindig magyarázattal láttuk el (hiszen aki nem ismeri a német szót, azt sem tudhatja, hogy a többjelentésű m^yar szó melyik jelentésének felel meg), feltüntettük a vonzatokat, zárójellel utalva az elhagyhatóságra, továbbá megadtuk a német szavak ragozását is. A szinonimák közül való, szövegkörnyezettől függő választást szókapcsolatok megadásával segítjük. Alaphelyzetben a német szavak stílusértéke megfelel a címszóénak, ha mégsem, erre külön minősítéssel figyelmeztetünk. Ahol szükséges volt, megadtuk a német szó kiejtését.h Magyar-német szótár nemcsak felépítését és tartalmát tekintve XXI. századi produktum: az új évezredhez méltóak voltak keletkezésének körülményei is. A rohamléptekkel fejlődő számítástechnika bevonult a szótárírásba is, ami lehetővé tette, hogy a felújított szótárak teljes anyagát könnyen kezelhető adatbázisokban tároljuk. A gépek, persze, önmagukban még nem garantálhatják a megbízható, jó minőséget. Ha ez mégis megvalósult - és reményeink szerint mások is úgy fogják találni, hogy megvalósult -, akkor az elsősorban a szótár létrehozásában részt vállalók hozzáértésének és odaadásának köszönhető.Földes Csaba, Uzonyi PálBudapesten, 2002. március 10-én'í %