Magyar-német nagyszótár [antikvár]

A KIADÓ ELŐSZAVA A szótáraknak is megvan a maguk sorsa. Az ötvenes években az Akadémiai Kiadónál a legjobb magyar szótárírók - Országh László, Halász Előd, Eckhardt Sándor, a Hadrovics-Gáldi szerzőpáros és mások - olyan műveket készítettek, amelyek évtizedekig meghatározták idegen nyelvi kultúránkat. Jellemző módon a szerzők neve a szótárak meghatározójává vált: a könyvesboltokban egy „Országh"-ot, egy „Halász"-t, egy „Eckhard'-ot kerestek a vásárlók. A — maguk korában modernnek számító — szótárcsaládok azonban az évtizedek során természetszerűleg elavultak. A hatvanas években még volt pénze és eszköze a kiadónak a felújításra, modernizálásra — később azonban már csupán változatlan utánnyomások követték egymást. Időközben megváltozott a magyar nyelv is, s jelentős változáson mentek át az idegen nyelvek is. Világszerte átalakította a kommunikációt a technikai-elektronikai forradalom, a globalizálódó gazdaság. Új szavak és kifejezések tűntek fel, új értelmet kaptak a régiek — s eközben lomtárba kerültek a régen általánosan használt, örök érvényűnek hitt nyelvi elemek. Az angol hatása világszerte megnőtt, miközben az amerikai nyelv még jobban eltávolodott tőle. Németországban kifejlődött egy sajátos „keletnémet" nyelv, amelynek hatásai jóval túlélik még a Fal leomlását is. Franciaországban megnőtt a szakadék a hivatalos és a beszélt, köznapi nyelv között. Nálunk a rendszerváltás politikai, gazdasági, pénzügyi és jogi nyelvi váltást is magával hozott. Előkerültek a világháború előtti fogalmak: egy részük újra meggyökeresedett, más részük véglegesen elhalt. A világméretű technológiai forradalom terminus technicusai, a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi-pénzügyi-turisztikai kifejezések bekerültek mindennapi beszédünkbe, de igen sok esetben még magyar megfelelőjük sem akadt. Fontos és nagy feladatot vállalt tehát magára az Akadémiai Kiadó szótárainak felújításával. Az Akadémiai Kiadó abban a reményben bocsátja útjára szótársorozatát, hogy ez a következő évtizedekben meghatározó módon fogja segíteni a magyarországi idegen nyelvi kultúrát, ugyanakkor hasznosan szolgálja majd a környező országokban élő magyar nemzetiségeket és a távoli országokban élő másod- és harmadgenerációs magyarokat is. Mint ahogyan az elődök hatottak - nemzedékeken át.