kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Melodien der Rumänischen Colinde [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/403/4077403.jpg "Bartók Béla - Melodien der Rumänischen Colinde [antikvár]")
VORWORT
Das in diesem Buche vorliegende Material enthält sämtliche Colin-da- und „Cäntec de stea" Melodien, die ich von 1909 bis 1917 während meiner folkloristischen Forschungsreisen in dem von Rumänen bewohnten Teile des damaligen Ungarn gesammelt habe, mit Ausnahme der aus dem Komitat Maramure? stammenden Colinda und „Cäntec de stea" Lieder (der Anzahl nach 27), die in meiner Sammlung „Volksmusik der Rumänen von Maramure§"^ bereits gedruckt erschienen sind. Ich hielt es aber für angezeigt, jene Lieder, die in meiner...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
18000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
VORWORT
Das in diesem Buche vorliegende Material enthält sämtliche Colin-da- und „Cäntec de stea" Melodien, die ich von 1909 bis 1917 während meiner folkloristischen Forschungsreisen in dem von Rumänen bewohnten Teile des damaligen Ungarn gesammelt habe, mit Ausnahme der aus dem Komitat Maramure? stammenden Colinda und „Cäntec de stea" Lieder (der Anzahl nach 27), die in meiner Sammlung „Volksmusik der Rumänen von Maramure§"^ bereits gedruckt erschienen sind. Ich hielt es aber für angezeigt, jene Lieder, die in meiner Sammlung „Cdniece din ßihor"^ enthalten sind (der Anzahl nach 19), hier in entsprechenderer und nach den Phonogrammen revidierter Notierung nochmals zu veröffentlichen.
„Co/inde" (Einzahl: „Colinda" oder „Colind" ; an vielen Orten auch : „Corinda") sind jene Gesänge der rumänischen Bauern, die um die Weihnachtszeit von Burschen (in manchen Gegenden entweder von Burschen oder Mädchen), die von Haus zu Haus wandern, vorgetragen werden. Eine ausführliche Beschreibung dieser Sitte (Art und Weise, genaue Zeit des Colindierens; Wahl der Colindalieder für spezielle Häuser, resp. Familien oder Familienmitglieder; welche Colindalieder von älteren, welche von jüngeren Personen vorgetragen werden ; Rolle und Verbreitung des „Turca-" oder „Turca"-Tanzes beim Colindieren usw.) musste hier unterlassen werden. Denn erstens habe ich an den meisten Orten diesbezüglich keine genauen Nachforschungen erhoben ; zweitens wurde in anderen Veröffentlichungen hierüber bereits ziemlich viel mitgeteilt®; und drittens ist der eigentliche Zweck der vorliegenden Veröffentlichungen die Art der Colinda-Melodien zu beleuchten.
Die Colinda-Melodien und die Melodien der sog. „Cäntece de stea" konnte ich in dieser Veröffentlichung nicht von einander trennen. Denn diese zwei Gruppen von Weihnachtsliedern sind weder textlich, noch musikalisch scharf abgegrenzt: oft werden z. B. sogar eindeutigen Colinda-Melodien eindeutige „Stea"-Texte unterlegt und umgekehrt. Im allgemeinen kann man folgendes als Unterscheidungsmerkmale aufzählen : Die Colinda-Ge-
' Sammelbände für vergleichende Musikwissenschaft, IV. Band, München 1923, Drei-Masken-Verlag.
^ Bucuresti, 1913; Veröffentlichung der Academia Romäna.
' Cf. G. D. TEODORESCU . Notiani despre colindele romdne. Bucuresti, 1879 : A. VICIU : Colinde din Ardeal, Bucuresti, 1914: A. ROSETTf : Colindele religioase la Ro-mdni, Bucuresti, 1920. (beide letzteren Veröffentlichungen der Academia Romäna). — CONSTANTIN'BRÄILOIU: Colinde si cäntece de stea. Bucuresti. 1931 : S. V. DRÄGOl ; 303 colinde. Craiova, 1925 (?).
Termékadatok
Cím: Melodien der Rumänischen Colinde [antikvár]
Kiadó: Universal Edition AG
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 190 mm x 260 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............