Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
"Acsády Ignác írja a Murányi Vénuszról: ""Három férj neje volt s mégis csak leánykori nevét ismeri az utóvilág. Csalfaság, árulás, hitehagyás fűződik e névhez s mégis akadt költő mindenkor, a ki dalban ünnepelje emlékét.Életében sokan hódoltak bájainak, halála után...
"Acsády Ignác írja a Murányi Vénuszról: ""Három férj neje volt s mégis csak leánykori nevét ismeri az utóvilág. Csalfaság, árulás, hitehagyás fűződik e névhez s mégis akadt költő mindenkor, a ki dalban ünnepelje emlékét.Életében sokan hódoltak bájainak, halála után még többen, még kiválóbb elmék foglalkoztak vele. Élve-halva tudott vonzani, érdeket ébreszteni s alakja a századok ködfátyolán át, az idők távolából ma is kacéran és ingerlően mosolyog le reánk. Ez asszony a murányi Vénus, Széchy Mária."" A könyvben Petőfi Sándor Szécsi Mária vers-novellája és Acsády Ignác Széchy Mária című népszerű történelmi összefoglalója található; képekkel, korabeli címerekkel, ábrázolásokkal kiegészítve. A Széchy Máriára vonatkozó irodalmi feldolgozásokról Vaja Felicián - a kötet összeállítója - készített ismertetőt, bemutatva a regényes nő-alak irodalmi sorsát."
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza. Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.