kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Piano Concerto No. 3 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/0/4456000.jpg "Bartók Béla - Piano Concerto No. 3 [antikvár]")
Publisher's Note
Bartók wrote his Piano Concerto No.3 during the summer of 1945, intending it as a birthday present to be given to his wife, Ditta, on 3ist October. By this time he was already gravely ill; however, he was able to finish the score, with the exception of the last seventeen bars, which he noted in a kind of musical shorthand. These last seventeen bars were deciphered and scored by his friend and pupil Tibor Serly. Only a few expression marks and tempo indications, and no metronome marks, were found in Bartók's score. Had he...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4380 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Publisher's Note
Bartók wrote his Piano Concerto No.3 during the summer of 1945, intending it as a birthday present to be given to his wife, Ditta, on 3ist October. By this time he was already gravely ill; however, he was able to finish the score, with the exception of the last seventeen bars, which he noted in a kind of musical shorthand. These last seventeen bars were deciphered and scored by his friend and pupil Tibor Serly. Only a few expression marks and tempo indications, and no metronome marks, were found in Bartók's score. Had he lived on, there is no doubt that he would have edited the concerto as meticulously as was his habit.
In order to give a complete picture of the work, such markings as were deemed necessary were added by Tibor Serly; by Eugene Ormandy, who conducted the first performance; by Louis Kentner; and by Erwin Stein.
In preparing this Revised Edition, all extant sources have been examined and compared with the previously printed edition. For full discussion of the amendments reference should be made to the Editorial Notes to the Revised Edition of the published conductor's score.
As mentioned above, editorial markings were added by various hands for the first edition. In this revision, Bartók's own indications appear in the score in large type, as before. Editorial additions are further distinguishable from Bartók's markings according to the following scheme:
(i) verbal indications (e.g. Solo, Tutti, also accents and other articulation marks) are placed within square brackets (as opposed to parentheses, which the composer himself uses on occasion);
(ii) dynamic markings appear in small type, as before, although when associated with another editorial marking, square brackets also may be found;
(iii) editorial slurs, ties and crescendo and diminuendo signs are denoted by a small, centrally-placed vertical stroke.
The initial tempo indications for the first and second movements (Allegretto and Adagio religioso) are Bartók's, but he gave no such indications in the third movement. The editorial suggestion of Presto, J. = 69 at bar 644 in that movement corrects the previous, presumably erroneous, marking of J. = 96.
March 1994
Termékadatok
Cím: Piano Concerto No. 3 [antikvár]
Kiadó: Boosey & Hawkes
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 140 mm x 190 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............