Boltjaink

  | 

Fizetés és szállítás

  | 

Segítség

  | 

Hírlevél

  |  Help
 
kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Líra törzsvásárlónak további kedvezmények>
 
 
Könyv
Film
Zene
Kotta
Hangoskönyv
eKönyv
Antikvár
Játék
Ajándék
Akciók
Újdonságok
Előrendelhető

Főoldal   >   Antikvár   >  

Irodalomtörténet

x
Ábrányi Emil - A magyar költészet kincsesháza [antikvár]

A magyar költészet kincsesháza [antikvár]

Ábrányi Emil, Ábrányi Kornél, Ady Endre, Ányos Pál, Apáti Ferenc, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Bacsányi János, Bajza József, Balassa Bálint, Balázs Béla, Balla Ignác, Bán Aladár, Bárd Miklós, Baróti Szabó Dávid, Bartalis János, Bartók Lajos, Batizi András, Benedek Elek, Benedek János, Beniczky Péter, Beöthy Zsigmond, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Bodor Aladár, Csató Pál, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferenc, Csizmadia Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Czóbel Minka, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Dayka Gábor, Dömötör János, Dr. Nagy Zoltán, Dukai Takács Judit, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Erdélyi János, Erdélyi József, Erdélyi Zoltán, Erdős Renée, Falu Tamás, Faludi Ferenc, Farkas Imre, Fáy András, Fazekas Mihály, Feleki Sándor, Fodor József, Füst Milán, Garay János, Gárdonyi Géza, Gellért Oszkár, Greguss Ágost, Gyergyai Albert, Gyóni Géza, Győry Vilmos, Gyulai Pál, Harsányi Kálmán, Harsányi Lajos, Havas István, Heltai Jenő, Ignotus, Ilosvai Selymes Péter, Imecs Béla, Jakab Ödön, Jókai Mór, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kazinczy Ferenc, Kemény Simon, Kerényi Frigyes, Kis János, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kiss József, Komjáthy Jenő, Komócsy József, Koroda Pál, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Köröspataki János, Kriza János, Lampérth Géza, Lányi Sarolta, Lányi Viktor, Lauka Gusztáv, Lesznai Anna, Lévay József, Lipcsei Ádám, Lisznyay Kálmán, Lőrinczy György, Madách Imre, Makai Emil, Mécs László, Mentovich Ferenc, Miklós Jenő, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nadányi Zoltán, Oláh Gábor, Palágyi Lajos, Pap Zoltán, Pásztor Árpád, Péczeli József, Peterdi Andor, Petőfi Sándor, Petri Mór, Pósa Lajos, Radó Antal, Rákosi Jenő, Reichard Piroska, Reményik Sándor, Révai Miklós, Reviczky Gyula, Rimay János, Rudnyánszky Gyula, Sajó Sándor, Sárközy György, Sárosy Gyula, Sík Sándor, Simon Judit, Somlyó Zoltán, Szabó Endre, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mihály, Szász Károly, Szathmáry István, Szávay Gyula, Szegedi István, Székács József, Szelestey László, Szemere Bertalan, Szemere Miklós, Szemere Pál, Szenczi Molnár Albert, Szentessy Gyula, Szentjóbi Szabó László, Szigligeti Ede, Szilágyi Géza, Telekes Béla, Thaly Kálmán, Tinódi Sebestyén, Tompa Mihály, Torkos László, Tóth Árpád, Tóth Ede, Tóth Endre, Tóth Kálmán, Turcsányi Elek, Udvardy Géza, Ujjfalvi Krisztina, Vachott Sándor, Vajda János, Várady Antal, Vargha Gyula, Vértessy Gyula, Vida József, Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Vörösmarty Mihály, Zalár József, Zempléni Árpád, Zsolt Béla

 
Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket anthológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett anthológiáiból merítettem. Ezt az értékes, gazdag anyagot legjobb lelkiismeretem szerint megrostáltam és egyben felfrissítettem, mivel az endrődi anthológiák megjelenése óta elmult huszonöt esztendő nem egy változást hozott költőink...
Bővebb ismertető  |  Termékadatok  |  A szerzőről  |  Bolti készlet  |  Vélemények
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Bolti készlet  
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető Termékadatok A szerzőről Bolti készlet Vélemények
Bővebb ismertető
Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket anthológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett anthológiáiból merítettem. Ezt az értékes, gazdag anyagot legjobb lelkiismeretem szerint megrostáltam és egyben felfrissítettem, mivel az endrődi anthológiák megjelenése óta elmult huszonöt esztendő nem egy változást hozott költőink értékelésében. Természetesen ez utolsó huszonöt év költői termésének szine-javát is felvettem gyűjteményembe, azzal a céllal, hogy ifjúságunk lehetőleg hű képet alkothasson magának mai költészetünkről. Az új anyag kiválasztásánál csupán két szempont vezetett: a művészi és a hazafias szempont. Igyekeztem a legteljesebb objektivitással felülemelkedni minden kicsinyes elfogultságon. Hiszem, hogy lelkes ijfúságunk szívéhez - a különböző költői irányokra való tekintet nélkül -egyformán utat talál minden költő, aki magyar nyelven és magyar lélekkel ír. A magyar szó a legerősebb fegyverünk, s a magyar kultúra erejét bizonyitó minden költő nemzeti értékünk kincséhez tartozik, s ma minden igaz értékünket százszorosan meg kell becsülni. Gyűjteményem majdnem minden egyes darabjából kicsendül az a meghatott nemes érzés, melyet e három szó rejt magában: Isten, Ember és Haza.

Termékadatok

Cím: A magyar költészet kincsesháza [antikvár]
Szerző: Ábrányi Emil , Ábrányi Kornél , Ady Endre , Ányos Pál , Apáti Ferenc , Áprily Lajos , Arany János , Babits Mihály , Bacsányi János , Bajza József , Balassa Bálint , Balázs Béla , Balla Ignác , Bán Aladár , Bárd Miklós , Baróti Szabó Dávid , Bartalis János , Bartók Lajos , Batizi András , Benedek Elek , Benedek János , Beniczky Péter , Beöthy Zsigmond , Berzsenyi Dániel , Bessenyei György , Bodor Aladár , Csató Pál , Csengey Gusztáv , Csepreghy Ferenc , Csizmadia Sándor , Csokonai Vitéz Mihály , Czóbel Minka , Czuczor Gergely , Dalmady Győző , Dayka Gábor , Dömötör János , Dr. Nagy Zoltán , Dukai Takács Judit , Dutka Ákos , Emőd Tamás , Erdélyi János , Erdélyi József , Erdélyi Zoltán , Erdős Renée , Falu Tamás , Faludi Ferenc , Farkas Imre , Fáy András , Fazekas Mihály , Feleki Sándor , Fodor József , Füst Milán , Garay János , Gárdonyi Géza , Gellért Oszkár , Greguss Ágost , Gyergyai Albert , Gyóni Géza , Győry Vilmos , Gyulai Pál , Harsányi Kálmán , Harsányi Lajos , Havas István , Heltai Jenő , Ignotus , Ilosvai Selymes Péter , Imecs Béla , Jakab Ödön , Jókai Mór , Juhász Gyula , Kaffka Margit , Karinthy Frigyes , Kazinczy Ferenc , Kemény Simon , Kerényi Frigyes , Kis János , Kisfaludy Károly , Kisfaludy Sándor , Kiss József , Komjáthy Jenő , Komócsy József , Koroda Pál , Kosztolányi Dezső , Kölcsey Ferenc , Köröspataki János , Kriza János , Lampérth Géza , Lányi Sarolta , Lányi Viktor , Lauka Gusztáv , Lesznai Anna , Lévay József , Lipcsei Ádám , Lisznyay Kálmán , Lőrinczy György , Madách Imre , Makai Emil , Mécs László , Mentovich Ferenc , Miklós Jenő , Móra Ferenc , Móricz Zsigmond , Nadányi Zoltán , Oláh Gábor , Palágyi Lajos , Pap Zoltán , Pásztor Árpád , Péczeli József , Peterdi Andor , Petőfi Sándor , Petri Mór , Pósa Lajos , Radó Antal , Rákosi Jenő , Reichard Piroska , Reményik Sándor , Révai Miklós , Reviczky Gyula , Rimay János , Rudnyánszky Gyula , Sajó Sándor , Sárközy György , Sárosy Gyula , Sík Sándor , Simon Judit , Somlyó Zoltán , Szabó Endre , Szabó Lőrinc , Szabolcska Mihály , Szász Károly , Szathmáry István , Szávay Gyula , Szegedi István , Székács József , Szelestey László , Szemere Bertalan , Szemere Miklós , Szemere Pál , Szenczi Molnár Albert , Szentessy Gyula , Szentjóbi Szabó László , Szigligeti Ede , Szilágyi Géza , Telekes Béla , Thaly Kálmán , Tinódi Sebestyén , Tompa Mihály , Torkos László , Tóth Árpád , Tóth Ede , Tóth Endre , Tóth Kálmán , Turcsányi Elek , Udvardy Géza , Ujjfalvi Krisztina , Vachott Sándor , Vajda János , Várady Antal , Vargha Gyula , Vértessy Gyula , Vida József , Virág Benedek , Vitkovics Mihály , Vörösmarty Mihály , Zalár József , Zempléni Árpád Zsolt Béla
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kötés: Vászon
Méret: 160 mm x 220 mm
Ábrányi Emil művei
Ábrányi Kornél művei
A szerzőről
Ady Endre művei
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Ányos Pál művei
Apáti Ferenc művei
Áprily Lajos művei
A szerzőről
Arany János művei
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
A szerzőről
Babits Mihály művei
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Bacsányi János művei
Bajza József művei
Balassa Bálint művei
Balázs Béla művei
Balla Ignác művei
Bán Aladár művei
Bárd Miklós művei
Baróti Szabó Dávid művei
Bartalis János művei
Bartók Lajos művei
Batizi András művei
A szerzőről
Benedek Elek művei
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Benedek János művei
Beniczky Péter művei
Beöthy Zsigmond művei
Berzsenyi Dániel művei
Bessenyei György művei
Bodor Aladár művei
Csató Pál művei
Csengey Gusztáv művei
Csepreghy Ferenc művei
Csizmadia Sándor művei
Csokonai Vitéz Mihály művei
Czóbel Minka művei
Czuczor Gergely művei
Dalmady Győző művei
Dayka Gábor művei
Dömötör János művei
Dr. Nagy Zoltán művei
Dukai Takács Judit művei
Dutka Ákos művei
Emőd Tamás művei
Erdélyi János művei
Erdélyi József művei
Erdélyi Zoltán művei
A szerzőről
Erdős Renée művei
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Falu Tamás művei
Faludi Ferenc művei
Farkas Imre művei
Fáy András művei
Fazekas Mihály művei
Feleki Sándor művei
Fodor József művei
Füst Milán művei
Garay János művei
A szerzőről
Gárdonyi Géza művei
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.

Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.

Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.

Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.

Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.

Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gellért Oszkár művei
Greguss Ágost művei
Gyergyai Albert művei
Gyóni Géza művei
Győry Vilmos művei
Gyulai Pál művei
Harsányi Kálmán művei
Harsányi Lajos művei
Havas István művei
Heltai Jenő művei
Ignotus művei
Ilosvai Selymes Péter művei
Imecs Béla művei
Jakab Ödön művei
Jókai Mór művei
Juhász Gyula művei
Kaffka Margit művei
A szerzőről
Karinthy Frigyes művei
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.)

Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.

A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait.1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.1905-ben tett érettségi vizsgát, majd utána matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.

1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozta meg számára, 1912-ben.

1914. szeptember 17-én Budapesten, Józsefvárosban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő.1920-ban házasodott össze Böhm Arankával. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.

Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a Gulliver ötödik és hatodik utazása alcímet viselik.

1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.

Karinthy 1932-től a Magyar Országos Eszperantó Egyesület (1911-1951) elnöke volt.1935-ben Baumgarten-díjjal jutalmazták.1936. május 5-én agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona. A betegségével kapcsolatos élményeiről és gondolatairól írta Utazás a koponyám körül című regényét.

1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található.
Kazinczy Ferenc művei
Kemény Simon művei
Kerényi Frigyes művei
Kis János művei
Kisfaludy Károly művei
Kisfaludy Sándor művei
Kiss József művei
Komjáthy Jenő művei
Komócsy József művei
Koroda Pál művei
A szerzőről
Kosztolányi Dezső művei
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.

Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).

Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.

1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.

1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.

1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kölcsey Ferenc művei
Köröspataki János művei
Kriza János művei
Lampérth Géza művei
Lányi Sarolta művei
Lányi Viktor művei
Lauka Gusztáv művei
Lesznai Anna művei
Lévay József művei
Lipcsei Ádám művei
Lisznyay Kálmán művei
Lőrinczy György művei
Madách Imre művei
Makai Emil művei
Mécs László művei
Mentovich Ferenc művei
Miklós Jenő művei
A szerzőről
Móra Ferenc művei
Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.)

Író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926).

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Nadányi Zoltán művei
Oláh Gábor művei
Palágyi Lajos művei
Pap Zoltán művei
Pásztor Árpád művei
Péczeli József művei
Peterdi Andor művei
A szerzőről
Petőfi Sándor művei
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.
Ő a magyar romantika kiteljesítője, és koráig még ismeretlen témákat honosított meg a magyar költészetben: nála jelent meg először a családi líra, szerelmi költeményeiben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében pedig a „puszta”, a magyar Alföld méltó rajza.
Ő írt először verseiben a „világszabadságról”, és általa teljesen új hang szólalt meg a magyar irodalomban. Közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, hiszen a nép nyelvét beemelte az irodalomba, és a versek külső formája helyett a gondolatot állította középpontba.
Petri Mór művei
A szerzőről
Pósa Lajos művei
Pósa Lajos (Radnót, 1850. április 9. – Budapest, 1914. július 9.) a magyar gyermekirodalom klasszikusa, dalszerző.

Egyszerű református földművelő szülők gyermeke, akik az eszes fiút szegényes anyagi viszonyaik ellenére is taníttatták. A gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte, a két felsőt Sárospatakon, majd a budapesti egyetem bölcseleti karán a tanári pályára készült és a rendes tanfolyamot el is végezte. Ezalatt folyton súlyos anyagi bajokkal küzdött. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ez ábrándjának már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolában (a belvárosban, meg a Józsefvárosban is) egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig mindenáron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs; ily minőségben 1875-ig Csernátoni Ellenőrjébe is dolgozott, majd a Toldy István szerkesztésében megjelent Nemzeti Hírlaphoz került és 1881-től a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Szegeden arany tollal tisztelték meg, eljöttekor pár száz gyermek arcképéből albumot nyújtottak át neki s a város intelligenciája búcsúünnepet rendezett tiszteletére. Ezután Budapesten működött, Benedek Elekkel együtt megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot Az Én Újságom címmel, s annak szerkesztője volt.
A gyermekköltészet mellett kiválóan a hazafias lírát művelte, nevezetes politikai események alkalmával gyakran adva kifejezést a hazafiérzésnek. Ilynemű költeményeinek lelkesítő hatása alatt határozták el és kötelezték magukat a gyorokménesi szőlőbirtokosok, hogy a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az első évi tiszteletadót 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál. 1901-ben megházasodott és anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjának választotta.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.
Radó Antal művei
Rákosi Jenő művei
Reichard Piroska művei
Reményik Sándor művei
Révai Miklós művei
Reviczky Gyula művei
Rimay János művei
Rudnyánszky Gyula művei
Sajó Sándor művei
Sárközy György művei
Sárosy Gyula művei
Sík Sándor művei
Simon Judit művei
Somlyó Zoltán művei
Szabó Endre művei
Szabó Lőrinc művei
Szabolcska Mihály művei
Szász Károly művei
Szathmáry István művei
Szávay Gyula művei
Szegedi István művei
Székács József művei
Szelestey László művei
Szemere Bertalan művei
Szemere Miklós művei
Szemere Pál művei
Szenczi Molnár Albert művei
Szentessy Gyula művei
Szentjóbi Szabó László művei
Szigligeti Ede művei
Szilágyi Géza művei
Telekes Béla művei
Thaly Kálmán művei
Tinódi Sebestyén művei
Tompa Mihály művei
Torkos László művei
Tóth Árpád művei
Tóth Ede művei
Tóth Endre művei
Tóth Kálmán művei
Turcsányi Elek művei
Udvardy Géza művei
Ujjfalvi Krisztina művei
Vachott Sándor művei
Vajda János művei
Várady Antal művei
Vargha Gyula művei
Vértessy Gyula művei
Vida József művei
Virág Benedek művei
Vitkovics Mihály művei
Vörösmarty Mihály művei
Zalár József művei
Zempléni Árpád művei
Zsolt Béla művei
Bolti készlet  
Vélemény:
ÜZLETI PARTNEREINK
Líra Nagykereskedés
Kiadó Kereskedelmi rendszer
LÍRA CSOPORT KIADÓI
Athenaeum Kiadó
Corvina Kiadó
General Press Könyvkiadó
Magvető Kiadó
Manó Könyvek Kiadó
Menő Könyvek Kiadó
Partvonal Kiadó
Rózsavölgyi és Társa Kiadó
Szépmíves Könyvek Kiadó
LÍRA KÖNYV
Magunkról
Karrier
Líra bolthálózat
Líra Könyvklub
Törzsvásárlói rendszer
Líra nagykereskedelem
Hirdetési lehetőségek
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet   
Belépek a fiókomba!
Elfelejtett jelszó
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............
x