A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei X/1-4. [antikvár]

Részlet: AZ I. ORIENTALISZTIKAI KONFERENCIA NÉMETH GYULA BULGÁRIA TÖRÖK NYELVJÁRÁSAINAK FELOSZTÁSÁHOZ I. A KÉRDÉS KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE Ha felvetjük a címben jelzett kérdést, mindjárt jelentkezik két meggondolás, mely óvatosságra int. Az egyik az a jól ismert elvi tétel, hogy nyelv, járási területek elhatárolása kényes kérdés, a másik pedig az a körülmény, hogy a ruméliai török nyelvjárásokat kevéssé ismerjük. Ha mégis ki merem adni a következő fejtegetéseket, megvan rá a jó okom. (A „ruméliai" szóval a török nyelv balkáni nyelvjárásait jelzem s ennek megfelelő értelemben használom a Rumélia szót.) Mint a cím mondja, főleg Bulgária török nyelvjárásainak felosztásáról akarok beszélni, mégpedig azért, mert ez a terület az, amelyen némi biztossággal tudok mozogni. Mivel azonban vannak bizonyos adataim, amelyek megengedik, hogy az egész ruméliai török nyelvterület beosztásának kérdését is érintsem, nem kerülhetem el, hogy ezzel a kérdéssel is ne foglalkozzam. Először áttekintem az irodalmat. (Vö. Tadeusz Kowalski, Les turcs . . . de la Bulgarie du nord-est, 1 skk. és J. Eckmann : Türk Dili ve Tarihi hak-kmda Aratirmalar, I, 1 skk.) Moskov gagauz tanulmányai, a Radloff által kiadott 06pa3Uti hapoflhoü hhtepatypbi tiopkckhx njiemeh X. kötetében (1904) csak mint anyaggyűjtemény jönnek tekintetbe. (A gagauz nyelv problémáinak tárgyalását és az idetartozó irodalom ismertetését 1. N. K. Dmitrijev Gagausi-sche Lautlehre c. dolgozatában : Archiv Orientálni IV, 1932, V, 1933). Időrendben tehát Kiínos iGNÁcnak „Rumelisch-türkische Sprich-wörter" c. közleményével kellene kezdeni a tárgyalást (KSz VII, 1906, 66—83), ez azonban nyelvjárási kutatásokra nem használható, bár a szerző szavai szerint (67. 1.) egyenesen ezzel a céllal készült. Kúnos több Duna menti bulgáriai helységben gyűjtötte anyagát, vagy 300 közmondást. Ezeket ábécérendben közli és sehol sem mondja meg, melyiket hol jegyezte fel. A közölt közmondások a török köznyelvet tükrözik, népnyelvi sajátságokat nem mutatnak. (A daylari 'hegyeket', ayzirii 'száját' féle alakokban a y-nek nincs jelentősége.) I. Osztály Közleményei X/l-2