A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei 1968/1-4. [antikvár]

Részlet: SŐTÉR ISTVÁN bevezetője Az ünnep alkalmát mi a munka alkalmának is tekintjük: ezért gyűltek össze ma, a magyar irodalomtudomány képviselői, hogy azokról a kérdésekről cseréljenek eszmét, melyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kapcsán merültek föl, s melyek nemcsak bennünket, hanem a szélesebb, nemzetközi közvéleményt is foglalkoztatják. Hisz egész tevékenységünk összefügg azzal a helyzettel, melyet a Forradalom teremtett a világban, s az elmúlt félszázad történelmének alapvető meghatározója ez a Forradalom volt, akár a szocialista országokban, akár ezeknek határain túl. A Forradalomnak ez a szerepe természetesen az emberi tudatban, — s ennek egyik kifejeződésében, az irodalomban is érvényesül. Irodalomtörténetileg meg éppen tanulságos lehet azt a helyzetet elemezni, melyben a Forradalom az irodalmat és a művészeteket találta, — helyesebben, azokat az érintkezéseket, melyeket ezek a Forradalom előkészítő szakaszával, majd pedig megvalósult művével kialakítottak. Annyi szellemi mozgalom sorában, az irodalom és a művészetek is előkészítették a Forradalmat, — majd részt vettek annak konszolidálásában. A századfordulótól 1917-ig eltelt időszak az orosz szellemi életnek egyik leggazdagabb, legtöbb új kezdeményezést felmutató szakasza. Egyszersmind egyik legválságosabb korszaka is. A Forradalom periódusát sokan közvetlenül hozzákapcsolják az orosz irodalom ama kiteljesedéséhez, melyet Tolsztoj és Csehov neve jelez. Pedig még működésük utolsó szakaszában egy új törekvésekkel teli rövid korszak is kezdődik. Ennek az új korszaknak Gorkij a legnagyobb alakja, a fiatal Gorkij, aki a tolsztoji, csehovi irodalomhoz is kapcsolódik, de aki annak a mozgalomnak is képviselője már, melyet orosz szimbolizmusnak nevezhetünk, s melyre kevés figyelmet fordítottak az utóbbi időben. (Legutóbb Bakcsi György könyve tárgyalta nálunk, a szintézis elmélyült igényével, ezt a korszakot). Pedig az orosz szimbolizmus — egyéb irányzatok közt — közvetlenül is részes a Forradalom előkészítésében. Az orosz szimbolizmus azonban mégsem foglalt egyértelmű állást a forradalmi dilemmával szemben, — de az az ága, mely Gorkij módján cselekedett, a Forradalom szellemi mozgalmainak szerves részévé tudott válni. Az orosz realizmus, és azok az irodalmiművészeti mozgalmak, melyek részben a szimbolizmus fogalma alá sorolhatók, MTA I. Oszt. Közi. 25, 196