kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Albert Camus - A tragédia emberei [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/825/4997825.jpg "Albert Camus - A tragédia emberei [antikvár]")
A tragédia emberei [antikvár]
Albert Camus, Anton Csehov, Bertolt Brecht, Bessenyei György, Csáki Rita, Csáth Géza, Csurka István, Dante Alighieri, Eugene Ionesco, Fejes Endre, Forgách András, Friedrich Dürrenmatt, Füst Milán, Háy János, Ingmar Bergman, Johann Strauß, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Madách Imre, Mohácsi István, Molnár Ferenc, Nádas Péter, Neil Simon, Roland Schimmelpfennig, Sámuel Beckett, Sarkadi Imre, Sofi Oksanen, Sütő András, Székely János, Tarján Tamás, Tennessee Williams, Thomas Bernhard, William Shakespeare, Závada Pál
ONTOLÓGIÁT ESZTR/\D Nádas Pé/en Szirénének - Dömötör András
Délután öt órakor délután öt óra van. Vagy sem: bármel)' más óra is ekkor üt. Délután öt órakor kél a rózsásujjú hajnal. Délután öt óra éjfélt mutat. Délután öt órakor történik a tragédia. Az egyik. Délután öt órakor eljön a végítélet, és „A végítélet nem képletes, hanem tényleges".
Délután öt órakor, a Szirénének elején többször elhangzó időmeghatározás Federico García Lorca Siratóének Ignacio Sánchez...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ONTOLÓGIÁT ESZTR/\D Nádas Pé/en Szirénének - Dömötör András
Délután öt órakor délután öt óra van. Vagy sem: bármel)' más óra is ekkor üt. Délután öt órakor kél a rózsásujjú hajnal. Délután öt óra éjfélt mutat. Délután öt órakor történik a tragédia. Az egyik. Délután öt órakor eljön a végítélet, és „A végítélet nem képletes, hanem tényleges".
Délután öt órakor, a Szirénének elején többször elhangzó időmeghatározás Federico García Lorca Siratóének Ignacio Sánchez Mejias toireádor fölött című költeményében az első rész sokszoros refrénsora, a halál beálltának időbeli rögzítése (több magyar fordítás szerint is). Nádas Péter német felkérésre írt, rengeteg utalást és intertextust bedobó szatírjátéka, a Szirénének is siratóének — az emberi nem fölött. Absztrakt-sűrített idővel számol: az emberi jelzővel illetett világlétezés megsemmisülése utáni (a kultúra által még ekkor is felfogható) téridő-medencében, a saját hiányaként jelölt m.indensem.mk)Q.n gyűjti össze kritikai anyagát, mondván: „a mindenség nem ismer szünetjelet". A megrendelő - hat Ruhr-vidéki városi színház kara — előírta az Odüsszeusz-nagjtörténet bizonyos epizódjainak beépítését az Európa Odüsszeiája munkacímen várt új művek számára. Nádas a választott, parodikus ókoti műfajt az egyetemes narratívák különféle karneváH formáin át a megelevenedő panoptikum jelenéig vezette és keverte. A mitológia — az „elfuserált isteni antropológia", az embert csak a vegetálás ilyen-olyan gépeként kezelő teremtés — önmagában is elegendő, hogv a mozzanatok, rétegek, nyelvezetek anala-oniszrikus egymásba préselése okszerű és eredményes legyen. Az illúziótlan látomás és a semmivel sem távlatosabb prognosztizálás — „valakinek a jövő századokat is tönkre kell tennie" — lehetővé tette a rendező, Dömötör András m. v. számára a Kamrában, hogy maga is korláttalanul eklektikus eszközökkel dolgozzon, az arányokban és szabályosságokban, az ismétiődésben és a ritmusban, a motí--^aimokban s mindenekelőtt a címadó szirénénekben keresse az összefogót, az eg)'ségesítőt. Frutti di maré - énekük a leginkább az
Termékadatok
Cím: A tragédia emberei [antikvár]
Szerző:
Albert Camus
,
Anton Csehov
,
Bertolt Brecht
,
Bessenyei György
,
Csáki Rita
,
Csáth Géza
,
Csurka István
,
Dante Alighieri
,
Eugene Ionesco
,
Fejes Endre
,
Forgách András
,
Friedrich Dürrenmatt
,
Füst Milán
,
Háy János
,
Ingmar Bergman
,
Johann Strauß
,
Kodály Zoltán
,
Lehár Ferenc
,
Madách Imre
,
Mohácsi István
,
Molnár Ferenc
,
Nádas Péter
,
Neil Simon
,
Roland Schimmelpfennig
,
Sámuel Beckett
,
Sarkadi Imre
,
Sofi Oksanen
,
Sütő András
,
Székely János
,
Tarján Tamás
,
Tennessee Williams
,
Thomas Bernhard
,
William Shakespeare
Závada Pál
Kiadó: Savaria University Press
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9786155251351
Méret: 140 mm x 200 mm
Albert Camus (1913−1960) a huszadik század egyik legnagyobb hatású írója. 1942-ben jelent meg Az idegen című regénye, mely ismert íróvá és az egzisztencializmus egyik vezéralakjává tette. 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
Csáth Géza Brenner József néven született 1887-ben, Szabadkán. Író, zeneesztéta, orvos. A szabadkai gimnázium elvégzése után sikertelen felvételit tett a Zeneakadémiára, majd beiratkozott a budapesti orvosi karra.
1909-ben a Moravcsik-klinika ideggyógyásza, 1910-től az ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Orvosként dolgozott többek között Stószon, Palicson, Stubnyafürdőn, Földesen, Regőcén. Egy téves orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében 1910-ben morfinista lett, és a többszöri elvonókúra ellenére sem tudott megszabadulni szenvedélybetegségétől. 1919-ben idegileg összeomlott, a bajai kórház elmeosztályán kezelték, ahonnan megszökött. Lelőtte feleségét, majd öngyilkosságot követett el 1919-ben.
1909-ben a Moravcsik-klinika ideggyógyásza, 1910-től az ótátrafüredi szanatórium fürdőorvosa. Orvosként dolgozott többek között Stószon, Palicson, Stubnyafürdőn, Földesen, Regőcén. Egy téves orvosi diagnózis és egzisztenciális félelmek következtében 1910-ben morfinista lett, és a többszöri elvonókúra ellenére sem tudott megszabadulni szenvedélybetegségétől. 1919-ben idegileg összeomlott, a bajai kórház elmeosztályán kezelték, ahonnan megszökött. Lelőtte feleségét, majd öngyilkosságot követett el 1919-ben.
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.)
Itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.>br>
Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.
Dante 1265. május második felében született Firenzében. Mivel szülei jómódúak voltak, így a kor szokásainak megfelelően egyaránt részesítették a gyermeküket a trivium (latin nyelvtan, logika, retorika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) oktatásában. Főként Vergilius, Horatius, Ovidius és Statius műveit olvasta, de más költőket, írókat is szívesen tanulmányozott. Tanult Bolognában is, ahol nem a kora divatos jogi iskoláit látogatta, hanem a retorikai ismereteket nyújtó iskolákat részesítette előnyben. Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Guido Cavalcantival. Természettudományos ismereteit a Paradicsomban is emlegetett, Hippokratész-követő Taddeo di Alderatto bővítette. Ezen ismereteit használta fel Dante a Színjáték című művében, amikor némely testi jelenségeket lelki folyamatokkal párosított össze: szinte orvosi leírását adja az indulatoknak, betegségeknek, szenvedéseknek.
Dante kilencéves korában, 1274 tavaszünnepén ismerte meg a nyolcéves, bíborszínű ruhát és virágkoszorút viselő Beatricét. Hozzá fűzött szerelme azonban nem teljesült be, a lányt apja egy Simone de Bardi nevű férfihoz adta feleségül. Dante szerelmi bánatát végképp az növelte meg, hogy Beatrice huszonnégy éves korában, 1290. június 8-án meghalt. Boccaccio elmondása szerint Dante hónapokig vigasztalhatatlan volt. Dante 1291 és 1294 között harmincegy költeményt írt Beatricéhez. Ezek az édes új stílus (dolce stil nuovo) elnevezésű irodalmi irányzat legkiemelkedőbb termékei közé tartoznak. Beatrice iránt érzett szerelmének mértéke főként az Isteni színjáték című műben jut kifejezésre: a szerelmespár a Purgatórium csúcsán, Ádám és Éva egykori lakhelyén, az Édenkertben találkozik újra.
Beatrice halálát követően Dante szülei akaratának engedelmeskedvén megnősült. Felesége Manetto Donati lánya, Gemma Donati lett. A házasságot a szülők már 1277-ben elhatározták, az esküvő 1293 körül volt. Gemma több gyereket is szült, hogy pontosan hányat, azt nem tudni, csupán annyit, hogy biztosan volt két fiú, Jacopo, aki pap, és Pietro, aki vagyonos bíró lett. Utóbbi leszármazottai Seregni-Alighieri néven ma is élnek a Verona melletti Gargagnagóban.
Dante rövid ideig Firenze egyik priorja volt, a mérsékelt, de pápaellenes, Firenze önállóságáért küzdő polgári guelfpárt képviselőjeként. A guelf párt azonban hamarosan kettészakadt, a radikális irányzat segítséget kért és kapott a pápától. Firenze ezt követően a pápai állam befolyása alatt állók kezébe került. A császárpárti ghibellinek mellé álló Dantét száműzték (1302), és távollétében máglyahalálra ítélték. Száműzetéséből egyszer még visszatért szülővárosába, amikor 1310-ben III. Henrik német-római császár megpróbálta elfoglalni Észak-Itáliát, de a hadjárat kudarcba fulladt. Danténak ismét menekülnie kellett. Ettől kezdve haláláig bujdosott, száműzetésben élt, Ravennában halt meg (1321. szeptember 14.én), maláriában. Halála után már városa is megbocsátott neki, műveit megőrizték, tanították
Itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének”, Jorge Luis Borges a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte. Műveiből életbölcsességek, axiómák bonthatók ki.>br>
Dante társadalmi hatása már életében is széles körű volt, köszönhető volt ez annak, hogy eltért a humanizmus nyelvétől, a latintól, s inkább a hétköznapi ember nyelvén, anyanyelvén, olaszul írta műveit, amelyek nemcsak nyelvezetileg álltak közel a hétköznapi emberekhez, de a nép gondolkodásmódját is tükrözik. Életműve rendkívüli mértékben komplex: összegzi kora tudományának, teológiájának, poétikájának, kultúrájának, hiedelmeinek és társadalmának szinte minden aspektusát.
Dante 1265. május második felében született Firenzében. Mivel szülei jómódúak voltak, így a kor szokásainak megfelelően egyaránt részesítették a gyermeküket a trivium (latin nyelvtan, logika, retorika) és quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) oktatásában. Főként Vergilius, Horatius, Ovidius és Statius műveit olvasta, de más költőket, írókat is szívesen tanulmányozott. Tanult Bolognában is, ahol nem a kora divatos jogi iskoláit látogatta, hanem a retorikai ismereteket nyújtó iskolákat részesítette előnyben. Itt ismerkedett meg és kötött szoros barátságot Guido Cavalcantival. Természettudományos ismereteit a Paradicsomban is emlegetett, Hippokratész-követő Taddeo di Alderatto bővítette. Ezen ismereteit használta fel Dante a Színjáték című művében, amikor némely testi jelenségeket lelki folyamatokkal párosított össze: szinte orvosi leírását adja az indulatoknak, betegségeknek, szenvedéseknek.
Dante kilencéves korában, 1274 tavaszünnepén ismerte meg a nyolcéves, bíborszínű ruhát és virágkoszorút viselő Beatricét. Hozzá fűzött szerelme azonban nem teljesült be, a lányt apja egy Simone de Bardi nevű férfihoz adta feleségül. Dante szerelmi bánatát végképp az növelte meg, hogy Beatrice huszonnégy éves korában, 1290. június 8-án meghalt. Boccaccio elmondása szerint Dante hónapokig vigasztalhatatlan volt. Dante 1291 és 1294 között harmincegy költeményt írt Beatricéhez. Ezek az édes új stílus (dolce stil nuovo) elnevezésű irodalmi irányzat legkiemelkedőbb termékei közé tartoznak. Beatrice iránt érzett szerelmének mértéke főként az Isteni színjáték című műben jut kifejezésre: a szerelmespár a Purgatórium csúcsán, Ádám és Éva egykori lakhelyén, az Édenkertben találkozik újra.
Beatrice halálát követően Dante szülei akaratának engedelmeskedvén megnősült. Felesége Manetto Donati lánya, Gemma Donati lett. A házasságot a szülők már 1277-ben elhatározták, az esküvő 1293 körül volt. Gemma több gyereket is szült, hogy pontosan hányat, azt nem tudni, csupán annyit, hogy biztosan volt két fiú, Jacopo, aki pap, és Pietro, aki vagyonos bíró lett. Utóbbi leszármazottai Seregni-Alighieri néven ma is élnek a Verona melletti Gargagnagóban.
Dante rövid ideig Firenze egyik priorja volt, a mérsékelt, de pápaellenes, Firenze önállóságáért küzdő polgári guelfpárt képviselőjeként. A guelf párt azonban hamarosan kettészakadt, a radikális irányzat segítséget kért és kapott a pápától. Firenze ezt követően a pápai állam befolyása alatt állók kezébe került. A császárpárti ghibellinek mellé álló Dantét száműzték (1302), és távollétében máglyahalálra ítélték. Száműzetéséből egyszer még visszatért szülővárosába, amikor 1310-ben III. Henrik német-római császár megpróbálta elfoglalni Észak-Itáliát, de a hadjárat kudarcba fulladt. Danténak ismét menekülnie kellett. Ettől kezdve haláláig bujdosott, száműzetésben élt, Ravennában halt meg (1321. szeptember 14.én), maláriában. Halála után már városa is megbocsátott neki, műveit megőrizték, tanították
(1923–2015)
Kossuth - József Attila - díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1923-ban született Budapesten.
Író, drámaíró.
A Rozsdatemető a hatvanas évek irodalmi szenzációja volt, és több mint harminc nyelvre fordították le.
Kossuth - József Attila - díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 1923-ban született Budapesten.
Író, drámaíró.
A Rozsdatemető a hatvanas évek irodalmi szenzációja volt, és több mint harminc nyelvre fordították le.
1952-ben született Budapesten. 1976-ban diplomázott az ELTE Bölcsész-karán történelem–filozófia szakon, diplomamunkáját James Joyce és a filozófia nyelvi fordulata címmel írta. Az egyetem után különböző színházaknál volt dramaturg (Kecskeméti Katona József Színház, Népszínház, Nemzeti Színház) egészen 1984-ig, amikor szellemi szabadfoglalkozású lett. Azóta írásból, fordításból, rajzolásból él.
A Magvetőnél legutóbb Zehuze című regénye jelent meg, amely harminc évet ölel át. A zehuze azt jelenti, ez van, minden nyelvben vannak a zehuze szóhoz hasonló szavak: azt fejezik ki, az életet el kell fogadni olyannak, amilyen: ZEHUZE.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Aki nincs (1999), Gonosz siker (2000), Zehuze (2007)
Díjai
Kritikusok díja (Vitellius,1992), Szép Ernő-díj (2000), Bornemissza Gergely drámaírói ösztöndíj (2000), Országos Színházi Találkozó legjobb dráma díja (A szűz, a hulla, a püspök és a kések, 2000), Jászai Mari-díj (2002), Szinnyei Júlia-díj (2002), Stúdiószínházi fesztivál legjobb dráma díja (A görény dala, 2003), Édes anyanyelvünk pályázat I. díj dráma kategória (2004), Katona József pályázat díja (A kulcs, 2005), A legjobb dráma díja (A kulcs, 2005), József Attila-díj (2006), Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja (2007), Déry-díj (2007) Füst Milán-díj (2007), Balázs Béla-díj (2009)
A szerző honlapja: www.zehuze.hu
A Magvetőnél legutóbb Zehuze című regénye jelent meg, amely harminc évet ölel át. A zehuze azt jelenti, ez van, minden nyelvben vannak a zehuze szóhoz hasonló szavak: azt fejezik ki, az életet el kell fogadni olyannak, amilyen: ZEHUZE.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Aki nincs (1999), Gonosz siker (2000), Zehuze (2007)
Díjai
Kritikusok díja (Vitellius,1992), Szép Ernő-díj (2000), Bornemissza Gergely drámaírói ösztöndíj (2000), Országos Színházi Találkozó legjobb dráma díja (A szűz, a hulla, a püspök és a kések, 2000), Jászai Mari-díj (2002), Szinnyei Júlia-díj (2002), Stúdiószínházi fesztivál legjobb dráma díja (A görény dala, 2003), Édes anyanyelvünk pályázat I. díj dráma kategória (2004), Katona József pályázat díja (A kulcs, 2005), A legjobb dráma díja (A kulcs, 2005), József Attila-díj (2006), Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja (2007), Déry-díj (2007) Füst Milán-díj (2007), Balázs Béla-díj (2009)
A szerző honlapja: www.zehuze.hu
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.)
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
A XX. századi magyar zenekultúra egyik legkiemelkedőbb személyisége volt: zeneszerző, népzenekutató, zenepedagógus és nyelvész. A nemzetközileg is ismert és elismert zenei nevelési koncepciója az alapja ma Magyarországon a zenetanításnak, és fontos szerepet játszik a profi zenészek képzésében is. Kodály Zoltán jelentős szerepet játszott a magyar közéletben is, számos közéleti szerepet töltött be és több szervezet, bizottság tagja vagy vezetője volt. Több befolyásos közéleti szereplő (zenészek, művészek, tudósok és politikusok) tartozott ismeretségi köréhez.
Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –)
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó polgári családban Tauber Klára és Nádas László gyermekeként.1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.
Sofi Oksanen (Jyväskylä, 1977. január 7. –) kortárs finn írónő. Édesapja finn, édesanyja észt származású. Finnül és magyarul is négy kötete jelent meg. Első regényével, a Sztálin teheneivel robbant be az irodalmi köztudatba.
Apja finn, anyja észt, aki a hetvenes években emigrált a Szovjetunióból. A helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. Oksanen harmadik regénye azonos címmel (Tisztogatás, 2008). A kötet kiadása után a finn fikciós irodalmi művek bestseller listájának élére került.
Apja finn, anyja észt, aki a hetvenes években emigrált a Szovjetunióból. A helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. Oksanen harmadik regénye azonos címmel (Tisztogatás, 2008). A kötet kiadása után a finn fikciós irodalmi művek bestseller listájának élére került.
William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész. Az angol nyelvű drámaírás és az európai irodalom egyik legnagyobb alakja, világirodalmi öröksége és hatása a világ minden táján fellelhető. Angliában mint a nemzet dalnokát tisztelik.
Závada Pál
1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
1954-ben született Tótkomlóson. Író, szociográfus.
Fontosabb díjai
Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1989), Magyar Alkotóművészeti Alapítvány Irodalmi Tagozatának szociográfiai díja (1992), Művészeti Alap Irodalmi Díja (1994), Magyar Rádió Nívódíja (1995), Soros Alapítvány irodalmi ösztöndíja (1997), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1997), Déry Tibor-jutalom (1998), József Attila-díj (1998), Krúdy Gyula-díj (1999), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Győri Könyvszalon Alkotói Díja (2004), Palládium-díj (2005), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............