Bajza József munkái [antikvár]

BAJZA JÓZSEF EMLÉKEZETEBajza József emlékét ünnepelni a Kisfaludy-Társaságnak nemcsak mintegy családi kegyeletből folyó tiszte, azon a czímen, hogy ő Kisfaludy Károlynak egyik legbizalmasabb társa, hagyományainak legharcziasabb védője, e társaságnak pedig egyik fő megalapítója volt, hanem hazafiúi kötelessége is, mert Bajza a nemzeti életnek volt nevezetes alakja, ki méltó az egész nemzet emlékezetére. Századokra szóló művet, mint író, nem alkotott, munkáinak nagy része már-már emlékké vált; de mégis úgy érezzük, hogy nemcsak e társaságban, hanem a magyar szellemi élet és művelődés területén sokfelé olyan földön járunk, melyet az ö keze készített elő és verítéke termékenyített. Nem ez vagy az a műve halhatatlan, hanem egész pályája egy nagy hatású és maradandó becsű mű. És az a nap melyen száz évvel ezelőtt született, az irodalomtörténetnek pirosbetűs napja, melyet koronként, talán századonként is nem egyszer meg fog ünnepelni. Bizonyos, hogy nagyokká az emberek inkább lesznek, mint születnek s kiválóságukat csak részben határozza meg velökszületett képességek, jórészben azoknak a szükségleteknek fontosságától és terjedelmétől nyerik, melyeket a közösség: a nemzet, az emberiség javára kielégíteniök sikerül. De megbocsátható érzékcsalódás, ha egy nagy életpálya egész fényét visszavetve látjuk arra az egy napra, melyen az illető egyén megkezdte földi életét, s ünneppé avatjuk száz év múlva azt a napot, melyet a maga idején senki észre nem vett s melynek jelentőségét akkor csak az újszülött álmai felett őrködő gondviselés tudhatta. Így ragyogja be szemünkben ma, száz év távolából, 1804 jan. 31-ét is Bajza József tartalmas és nagyszabású életpályájának egész fényessége.