Filológiai Közlöny 1958/1-4. [antikvár]

Petrus de Viiiea íeveleskönyve Magyarországon I. rész (Gondolatok a szicíliai államszervezet hazai hatásáról) BÓNIS GYÖRGY Középkori művelődésünk emlékeit tűz és vas pusztította, a Mohács előtti Magyarország központi szervezetének, kancelláriai ügyvitelének, fejlett jogi kultúrájának emlékeit is a romok között keresgélve, apró mozaikkövekből kell ismét összeállítanunk. Egy ilyen követ szeretnék letisztogatni és helyére illeszteni az alábbiakban ; sőt egy lépéssel tovább is mennék. Amint a régészek egy-egy töredékből az egész' boltívet rekonstruálják, úgy óhajtanék €gy bécsi kódex kapcsán hangot adni bizonyos gondolatoknak, amelyek a regnum Sicílie kivételesen fejlett államéletét a mi korai XIV. századi központi szervezetünkkeli más szóval II. Frigyes nagykúriáját a nápolyi Anjoukon keresztül a magyar Anjouk államával kötik össze. Hogy evégből kissé távolabb, a nagy uralkodó nápoly-szicíliai királyságával kell kezdenem a tárgyalást, azt a későbbiek — remélem — érthetővé fogják tenni. Mindenekelőtt azt a kéziratot kellene tüzetesen ismertetnem, amely a további fejtegetésekre alapot ad A bécsi Nationalbibliothek Cod. 481. (azelőtt Hist. 203., utóbb Philol. 153.) jelzetű, 185x260 ipm méretű, XV. századi vörös bőrkötésű hártyakézirata két leveleskönyvet tartalmaz ; ezek egyikét Petrüs de Vineának, If. Frigyes bizalmas tanácsadójának és logo-thetájának, másikát Richardus de Pofisnak, az 1260-as években működött X)ápai abbrCviatornak nevéhez kapcsolják. A két rész nem ugyanattól a kéztől származik, alkalmasint más-más úton is került hazánkba. Számunkra különösen az teszi becsessé a kolligátumot, hogy az üres lapokon magyar eredetű bejegyzések vannak : Ladomér esztergomi érsek, az egyik pozsega-szentpéteri prépost és — egyesek szerint — I. Lajos király levelei. Ezekre támaszkodva már Batzer és Hermann megállapította, hogy a kézirat a XIV. században hazánkban volt, Knauz pedig közölte belőle a két Ladomér-levelet. A bibliográfiai leírás tekintetében most csak az irodalomra utalva^ az érdemi kérdésekre térek át ; az eddigi leírások korrigálására később, a 4. fejezetben kerítek sort. 1 L. alább 99—102. jegyzetben. Ernst Batzer, Zur Kenntnis der Formularsammlung des Richard von Pofi (Heidelberg 1910) 5. a bejegyzéseket Esztergomhoz és Pécshez kapcsolja: „Hier dürfte der Kodex entstanden oder doch sicher einige Zeit in Gebrauch gewesen sein". Hermann Julius Hermann, Beschreibendes Verzeichnis der illuminierten Handschriften in Österreich VIH/5. (Leipzig 1928) 21 : a bejegyzések szerint,,befand sich die Handsehfift schon im XIY. Jahrhundert in Ungarn." — A kódexet 1956. szeptemberében mintegy egy óra hosszat használhattam csak, így a kritikus lapok fényképei alapján kellett dolgoznom. Hálás köszönetem illeti ezek elküldéséért a Nationalbibliothek kéziratosztályát, külföldi könyvek meghozataláért a budapesti és a szegedi Egyetemi Könyvtárat, szíves felvilágosításokért Hans lartin Schaller (Róma) és különösen Heinrich Koller (Bécs) urakat. — Itt említem meg a folyó-'atokra nézve alább használt rövidítéseket. DA = Deutsches Archiv für die Geschichte des »fittelalters, MIÖG = Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, .íFIAB = Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken, ZRG = •eitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. — SB = Sitzungsberichte. 1 Filológiai Közlöny j