Bővebb ismertető
Részlet a kötetből:B. PALOCSAY GYÖRGY NAY MODI-JA. A XVIII-ik század első tizedeiben, vagy mondjuk: a török kiűzése s a kurucz szabadságharcz lezajlása után, nemcsak politikai, hanem társadalmi, nemcsak nyilvános, hanem házi életünk rendjében is nagy változások történtek. Azelőtt, a fegyverei sikerén elbizakodott bécsi kormány a számbeli erejében megfogyatkozott magyarsággal csak politikailag, alkotmányos jogai megnyirbálásával éreztette hatalmát; most már, a mind nagyobb számban beáradó németséggel az új szokások és divat hatalma is hódítani kezdett. A régi jó magyar világ életmódja, szokásai, erkölcsei lassanként átalakultak, majd egészen eltűntek; kifordult sarkaiból a világ, mint a zsörtölődő öregek a sok újság láttára mondogatták. Ezek a változások Magyarország nyugoti szélein bizonyára előbb voltak észrevehetők, mint Erdélyben. Pozsonyba és Sopronba német polgársága révén s Bécshez való közelségénél fogva hamarabb eljuthatott az új divat, a nay modi, s csak évtizedek múlva vált Erdélyben oly feltűnővé, mint Apor munkáiból és Cserei jegyzeteiből ismerjük. Erkölcsrajzokban szegény irodalmunkra nézve tehát kétszeresen érdekes a czímül írt s alább közlendő versezet, mely az átalakulásokat nyugoton és jóformán a kezdetén figyeli meg, s a mely két újabban előkerült kézirat alapján most már teljes szövegében és kétségtelenül b. Palocsay György szerzeményekép iktatható irodalmunkba.