Irodalomtörténeti Közlemények 1914. [antikvár]

Részlet a kötetből:KAZINCZY 1790-1794-IG KIADOTT FORDÍTÁSAI.Kazinczy prózai fordításai. A magyar drámai fordítás 1770-től kezdve. Pétzeli franczia drámai fordításai. Az általános haladás, nyelvünk iránti fogékonyság vezérli fordítóinkat. Kazinczy drámai fordításai időrendben. A Hamlet-fordítás előzményei. Mily elvet vall ekkor Kazinczy a fordításban? Az idegen szólások átültetése. A Hamlet-fordítás nyelve; példák; nehézségek. Irodalomtörténeti becse. Goethe Stellaja. Fordításában Kazinczy nagy haladást mutat. Milyen stílbeli czélt akar vele elérni? Újszerű szólásai. Herder paramythionjai. Wieland Diogenese. Kazinczyt ennek tárgya, politikai háttere, előadása egyaránt érdekli. Hasonlóság Kazinczy és Wieland pályája közt. A Diogenes. Wieland magyar fordítói Kazinczy előtt. Kazinczy fordításainak hűsége. Újításai; hibás kifejezések. Kazinczy prózai fordításai a magyar irodalmi nyelv művelésének és fejlődésének valóságos mérföldmutatói. Már fogsága előtt majd mind fordítja azon műveket, a melyeket később összegyűjtve bocsát napvilágra, csakhogy a legtöbbet úgy átdolgozza, hogy alig lehet az első kiadásra ráismerni. Csupán Wieland Diogenese nem szerepel többé a fogsága utáni kiadásaiban vagy ezek tervezetében, kétségkivűl azért nem, mivel ezt a Helytartó Tanács elkoboztatta. De többi prózai fordítását, a színművekét (Hamlet, Lanassza, Stella), a paramythionokét, meséket s A vak lantost mind újra dolgozza. Mivel azonban ezek pályája első felében már a közönség kezén forognak, megjelölhetjük röviden: milyen helyet foglalnak el irodalmunk, illetőleg nyelvünk történetében.