kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Kortárs 1972. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]

Agárdi Péter, Ágh István, Alexa Károly, Apáti Miklós, Arató Endre, Arató Károly, Bajomi Lázár Endre, Baka István, Bakos Péter, Balázs Ádám, Bálint Tibor, Balogh Edgár, Bán Imre, Bárány László, Baranyi Ferenc, Baróti Dezső, Bata Imre, Bede Anna, Béládi Miklós, Bencze László, Beney Zsuzsa, Benjámin László, Béres Attila, Berkes Erzsébet, Bertha Bulcsu, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Ádám, Bodosi György, Bokor László, Boldizsár Iván, Bólya Péter, Borbély Sándor, Börcsök Mária, Bözödi György, Brády Zoltán, Bulla Károly, Csanádi Imre, Csanády János, Csaplár Vilmos, Császár István, Cseres Tibor, Csetri Lajos, Csorba Győző, Csörsz István, Csuka Zoltán, Csukás István, Csurka István, Czakó Gábor, Czele György, Darvas József, Demény János, Demény Ottó, Déry Tibor, Diószegi István, Dobos Ilona, Dr. Károlyi György, Duba Gyula, Dudás Kálmán, E. Fehér Pál, Eörsi István, Erdélyi József, Fábián László, Fábián Zoltán, Farkas Árpád, Farkasházi Zoltán, Fejér Ádám, Fekete Gyula, Fekete Sándor, Fenyő István, Ferenczi László, Fodor András, Fodor Ilona, Földes Anna, Fülöp László, Fürjes Péter, Gábor Zoltán, Galambos Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Gergely Mihály, Görömbei András, Grezsa Ferenc, Gutai Magda, Gyergyai Albert, Gyurkovics Tibor, Hajdu Ráfis, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hegedüs Géza, Héra Zoltán, Hermann István, Hernádi Gyula, Hidas Antal, Hidvégi Lajos, Hincz Gyula, Horgas Béla, Horváth Gita, Hubay Miklós, Hunyadi István, Hunyadi Károly, Illés Endre, Illyés Gyula, Imre László, Iszlai Zoltán, Jankovics József, Jánosy István, Jász Dezső, Jávor Ottó, Jékely Zoltán, Jobbágy Károly, Jókai Anna, Jordáky Lajos, Juhász Béla, Juhász Mária, Kabdebó Lóránt, Kahána Mózes, Káldi János, Kálnoky László, Kántor Lajos, Kardos György, Kardos József, Kardos László, Karinthy Ferenc, Károlyi Amy, Kelemen János, Kerék Imre, Kerényi Grácia, Kertész Ákos, Kertész Péter, Király István, Kis Pintér Imre, Kiss Dénes, Kiss Ferenc, Kiss Lajos, Kmeczkó Mihály, Kolozsvári Papp László, Koltai Tamás, Komlovszki Tibor, Kovács István, Kovács Vilmos, Köröspataki Kiss Sándor, Kulcsár Péter, Kulin Ferenc, Kurucz Gyula, Lakatos István, Lázár István, Lengyel Balázs, Lőkös István, Madách Imre, Majtényi Erik, Mándy Iván, Markos György, Marosi Gyula, Maróti Lajos, Marx József, Mata János, Mezei András, Mezey Katalin, Mikola Anikó, Mocsár Gábor, Mód Aladár, Moldova György, Molnár Gál Péter, Molnár Géza, Monoki György, Móricz Virág, Munkácsi Miklós, Muraközi Gyula, Nagy Károlyné, Nagy László, Nagy Péter, Nemes György, Németh G. Béla, Nyerges András, Nyilasy Balázs, Olasz Sándor, Orbán Ottó, Ördögh Szilveszter, Örkény István, Örvös Lajos, P. Szücs Julianna, Pákolitz István, Pályi András, Panek Zoltán, Pardi Anna, Páskándi Géza, Perjés Géza, Péter László, Pethő Bertalan, Pilinszky János, Pók Lajos, Polner Zoltán, Pomogáts Béla, Puszta Sándor, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Rigó Béla, Rónay György, Sándor Iván, Sárándi József, Sarkadi Imre, Serfőző Simon, Simai Mihály, Simon István, Simon Lajos, Simon Zoltán, Solymos Ida, Somlyó György, Somogyi Tóth Sándor, Sütő András, Sz. Lukács Imre, Szabó B. István, Szabó Ferenc, Szabó Magda, Szabolcsi Gábor, Szakoczay Lajos, Szakolczay Lajos, Szakonyi Károly, Szalatnai Dezső, Szántó Judit, Szauder József, Szécsi Margit, Székelyhidi Ágoston, Széles Klára, Szemlér Ferenc, Szepesi Attila, Sziládi János, Szilágyi Ákos, Szilágyi Domokos, Szilágyi István, Szöllősi Zoltán, Szücs Jenő, Takács Imre, Takáts Gyula, Tamás Aladár, Tamás Attila, Tandori Dezső, Ténagy Sándor, Thiery Árpád, Thurzó Gábor, Toldalagi Pál, Tolnai Gábor, Tornai József, Tóth Gyula, Tóth László, Tüskés Tibor, Ujvári Béla, Urbán Nagy Rozália, Utassy József, Vadas József, Vajda Kornél, Vámos Miklós, Vas István, Végh Antal, Végh György, Veress Miklós, Vészi Endre, Vihar Béla, Vitányi Iván, Vörös László, Vujicsics D. Sztoján, Wéber Antal, Weöres Sándor, Wintermantel István, Zelk Zoltán, Zs. Nagy Lajos, Zsombok Timár György

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4300 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Kortárs 1972. (nem teljes évfolyam) I-II. [antikvár]
Szerző: Agárdi Péter , Ágh István , Alexa Károly , Apáti Miklós , Arató Endre , Arató Károly , Bajomi Lázár Endre , Baka István , Bakos Péter , Balázs Ádám , Bálint Tibor , Balogh Edgár , Bán Imre , Bárány László , Baranyi Ferenc , Baróti Dezső , Bata Imre , Bede Anna , Béládi Miklós , Bencze László , Beney Zsuzsa , Benjámin László , Béres Attila , Berkes Erzsébet , Bertha Bulcsu , Bihari Sándor , Bisztray Ádám , Bodor Ádám , Bodosi György , Bokor László , Boldizsár Iván , Bólya Péter , Borbély Sándor , Börcsök Mária , Bözödi György , Brády Zoltán , Bulla Károly , Csanádi Imre , Csanády János , Csaplár Vilmos , Császár István , Cseres Tibor , Csetri Lajos , Csorba Győző , Csörsz István , Csuka Zoltán , Csukás István , Csurka István , Czakó Gábor , Czele György , Darvas József , Demény János , Demény Ottó , Déry Tibor , Diószegi István , Dobos Ilona , Dr. Károlyi György , Duba Gyula , Dudás Kálmán , E. Fehér Pál , Eörsi István , Erdélyi József , Fábián László , Fábián Zoltán , Farkas Árpád , Farkasházi Zoltán , Fejér Ádám , Fekete Gyula , Fekete Sándor , Fenyő István , Ferenczi László , Fodor András , Fodor Ilona , Földes Anna , Fülöp László , Fürjes Péter , Gábor Zoltán , Galambos Lajos , Galgóczi Erzsébet , Gáll István , Garai Gábor , Gergely Ágnes , Gergely Mihály , Görömbei András , Grezsa Ferenc , Gutai Magda , Gyergyai Albert , Gyurkovics Tibor , Hajdu Ráfis , Hajnal Anna , Hajnal Gábor , Hegedüs Géza , Héra Zoltán , Hermann István , Hernádi Gyula , Hidas Antal , Hidvégi Lajos , Hincz Gyula , Horgas Béla , Horváth Gita , Hubay Miklós , Hunyadi István , Hunyadi Károly , Illés Endre , Illyés Gyula , Imre László , Iszlai Zoltán , Jankovics József , Jánosy István , Jász Dezső , Jávor Ottó , Jékely Zoltán , Jobbágy Károly , Jókai Anna , Jordáky Lajos , Juhász Béla , Juhász Mária , Kabdebó Lóránt , Kahána Mózes , Káldi János , Kálnoky László , Kántor Lajos , Kardos György , Kardos József , Kardos László , Karinthy Ferenc , Károlyi Amy , Kelemen János , Kerék Imre , Kerényi Grácia , Kertész Ákos , Kertész Péter , Király István , Kis Pintér Imre , Kiss Dénes , Kiss Ferenc , Kiss Lajos , Kmeczkó Mihály , Kolozsvári Papp László , Koltai Tamás , Komlovszki Tibor , Kovács István , Kovács Vilmos , Köröspataki Kiss Sándor , Kulcsár Péter , Kulin Ferenc , Kurucz Gyula , Lakatos István , Lázár István , Lengyel Balázs , Lőkös István , Madách Imre , Majtényi Erik , Mándy Iván , Markos György , Marosi Gyula , Maróti Lajos , Marx József , Mata János , Mezei András , Mezey Katalin , Mikola Anikó , Mocsár Gábor , Mód Aladár , Moldova György , Molnár Gál Péter , Molnár Géza , Monoki György , Móricz Virág , Munkácsi Miklós , Muraközi Gyula , Nagy Károlyné , Nagy László , Nagy Péter , Nemes György , Németh G. Béla , Nyerges András , Nyilasy Balázs , Olasz Sándor , Orbán Ottó , Ördögh Szilveszter , Örkény István , Örvös Lajos , P. Szücs Julianna , Pákolitz István , Pályi András , Panek Zoltán , Pardi Anna , Páskándi Géza , Perjés Géza , Péter László , Pethő Bertalan , Pilinszky János , Pók Lajos , Polner Zoltán , Pomogáts Béla , Puszta Sándor , Rab Zsuzsa , Raffai Sarolta , Rákos Sándor , Rigó Béla , Rónay György , Sándor Iván , Sárándi József , Sarkadi Imre , Serfőző Simon , Simai Mihály , Simon István , Simon Lajos , Simon Zoltán , Solymos Ida , Somlyó György , Somogyi Tóth Sándor , Sütő András , Sz. Lukács Imre , Szabó B. István , Szabó Ferenc , Szabó Magda , Szabolcsi Gábor , Szakoczay Lajos , Szakolczay Lajos , Szakonyi Károly , Szalatnai Dezső , Szántó Judit , Szauder József , Szécsi Margit , Székelyhidi Ágoston , Széles Klára , Szemlér Ferenc , Szepesi Attila , Sziládi János , Szilágyi Ákos , Szilágyi Domokos , Szilágyi István , Szöllősi Zoltán , Szücs Jenő , Takács Imre , Takáts Gyula , Tamás Aladár , Tamás Attila , Tandori Dezső , Ténagy Sándor , Thiery Árpád , Thurzó Gábor , Toldalagi Pál , Tolnai Gábor , Tornai József , Tóth Gyula , Tóth László , Tüskés Tibor , Ujvári Béla , Urbán Nagy Rozália , Utassy József , Vadas József , Vajda Kornél , Vámos Miklós , Vas István , Végh Antal , Végh György , Veress Miklós , Vészi Endre , Vihar Béla , Vitányi Iván , Vörös László , Vujicsics D. Sztoján , Wéber Antal , Weöres Sándor , Wintermantel István , Zelk Zoltán , Zs. Nagy Lajos Zsombok Timár György
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Apáti Miklós művei
Arató Endre művei
Arató Károly művei
Bajomi Lázár Endre művei
Baka István művei
Bálint Tibor művei
Balogh Edgár művei
Bán Imre művei
Bárány László művei
Baróti Dezső művei
Bata Imre művei
Bede Anna művei
Béládi Miklós művei
Bencze László művei
Beney Zsuzsa művei
Benjámin László művei
Béres Attila művei
Berkes Erzsébet művei
Bertha Bulcsu művei
Bihari Sándor művei
Bisztray Ádám művei
A szerzőről
Bodor Ádám művei
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.

1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”

Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.

Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
Bodosi György művei
Bokor László művei
Boldizsár Iván művei
Borbély Sándor művei
Börcsök Mária művei
Bözödi György művei
Brády Zoltán művei
Bulla Károly művei
Csanádi Imre művei
Csanády János művei
Császár István művei
A szerzőről
Cseres Tibor művei
Eredeti nevén Portik Cseres Tibor.
Magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke. 1915-ben született.
Csetri Lajos művei
Csorba Győző művei
Csörsz István művei
Csuka Zoltán művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
A szerzőről
Csurka István művei
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Czakó Gábor művei
Czele György művei
Darvas József művei
Demény János művei
Demény Ottó művei
Déry Tibor művei
Diószegi István művei
Dobos Ilona művei
Dr. Károlyi György művei
Dudás Kálmán művei
E. Fehér Pál művei
Eörsi István művei
Erdélyi József művei
Fábián Zoltán művei
Farkas Árpád művei
Farkasházi Zoltán művei
Fejér Ádám művei
Fekete Gyula művei
Fekete Sándor művei
Fenyő István művei
Fodor András művei
Fodor Ilona művei
Földes Anna művei
Fülöp László művei
Fürjes Péter művei
Gábor Zoltán művei
Galambos Lajos művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáll István művei
Garai Gábor művei
Gergely Ágnes művei
Gergely Mihály művei
Grezsa Ferenc művei
Gutai Magda művei
Gyergyai Albert művei
Gyurkovics Tibor művei
Hajdu Ráfis művei
Hajnal Anna művei
Hajnal Gábor művei
Héra Zoltán művei
Hermann István művei
Hernádi Gyula művei
Hidas Antal művei
Hidvégi Lajos művei
Hincz Gyula művei
Horgas Béla művei
Horváth Gita művei
Hubay Miklós művei
Hunyadi István művei
Hunyadi Károly művei
Illés Endre művei
Illyés Gyula művei
Imre László művei
Iszlai Zoltán művei
Jankovics József művei
Jánosy István művei
Jász Dezső művei
Jávor Ottó művei
Jékely Zoltán művei
Jobbágy Károly művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Jordáky Lajos művei
Juhász Béla művei
Juhász Mária művei
Kabdebó Lóránt művei
Kahána Mózes művei
Káldi János művei
Kálnoky László művei
Kardos György művei
Kardos József művei
Kardos László művei
Károlyi Amy művei
Kerék Imre művei
Kerényi Grácia művei
Kertész Ákos művei
Kertész Péter művei
Kis Pintér Imre művei
Kiss Dénes művei
Kiss Ferenc művei
Kiss Lajos művei
Kmeczkó Mihály művei
Kolozsvári Papp László művei
Komlovszki Tibor művei
Kovács Vilmos művei
Köröspataki Kiss Sándor művei
Kulcsár Péter művei
Kurucz Gyula művei
Lakatos István művei
Lázár István művei
Lengyel Balázs művei
Madách Imre művei
Majtényi Erik művei
Markos György művei
Marosi Gyula művei
Maróti Lajos művei
Marx József művei
Mata János művei
Mezei András művei
Mikola Anikó művei
Mocsár Gábor művei
Mód Aladár művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Molnár Géza művei
Monoki György művei
Móricz Virág művei
Munkácsi Miklós művei
Muraközi Gyula művei
Nagy Károlyné művei
Nagy Péter művei
Nemes György művei
Németh G. Béla művei
Nyilasy Balázs művei
Olasz Sándor művei
Orbán Ottó művei
Örkény István művei
Örvös Lajos művei
P. Szücs Julianna művei
Pákolitz István művei
Pályi András művei
Panek Zoltán művei
Páskándi Géza művei
Perjés Géza művei
Péter László művei
Pethő Bertalan művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pók Lajos művei
Polner Zoltán művei
Puszta Sándor művei
Rab Zsuzsa művei
Raffai Sarolta művei
Rákos Sándor művei
Rónay György művei
Sándor Iván művei
Sárándi József művei
Sarkadi Imre művei
Serfőző Simon művei
Simai Mihály művei
Simon Lajos művei
Simon Zoltán művei
Solymos Ida művei
Somlyó György művei
Somogyi Tóth Sándor művei
Sütő András művei
Sz. Lukács Imre művei
Szabó B. István művei
Szabó Ferenc művei
Szabó Magda művei
Szabolcsi Gábor művei
Szakoczay Lajos művei
Szakonyi Károly művei
Szalatnai Dezső művei
Szántó Judit művei
Szauder József művei
Székelyhidi Ágoston művei
Széles Klára művei
Szemlér Ferenc művei
Szepesi Attila művei
Sziládi János művei
Szilágyi Ákos művei
Szilágyi Domokos művei
A szerzőről
Szilágyi István művei
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.

Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).

A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)

Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)
Szöllősi Zoltán művei
Szücs Jenő művei
Takács Imre művei
Tamás Aladár művei
Tamás Attila művei
Tandori Dezső művei
Ténagy Sándor művei
Thiery Árpád művei
Thurzó Gábor művei
Toldalagi Pál művei
Tolnai Gábor művei
Tornai József művei
Tóth Gyula művei
Tüskés Tibor művei
Ujvári Béla művei
Urbán Nagy Rozália művei
Utassy József művei
Vadas József művei
Vajda Kornél művei
A szerzőről
Vámos Miklós művei
Született Budapesten, 1950. január 29-én.
Egy lánya van, Anna (1977) és két ikerfia, Henrik és Péter (2003).

Az ELTE jogi karán tanult (1970–1975) s szerzett diplomát. Az Objektív Filmstúdió dramaturgja (1975–1992). Az Ab Ovo Kiadó egyik alapítója és vezetője (1992–1995). Az International Buda Stage művészeti vezetője (1997–2003). A Nation (USA) című hetilap tudósítója (1990–2005).

Műsorokat vezetett a Magyar Televízióban (Lehetetlen, Rögtön, 2 Ember). Fulbright-ösztöndíjasként és vendégprofesszorként két évet töltött az USA-ban, ahol tanított a Yale School of Drama, a City University of New York és más egyetemek film- és színművészeti karain.

A Magyar Írók Szövetsége, a Pen klub, a MÚOSZ és a Szépírók Társasága tagja.

Díjak: KISZ (1983), József Attila (1984), MSZOSZ (1996), Schell-Washington (1997), Fitz József (2001), Pro Cultura Urbis (2002), Colombus (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005) Bárka-díj (2005), Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010), Arany Medál-díj (2012), Prima Primissima díj (2016)

Elsősorban regényíró és novellista, de írt sikeres filmeket, színdarabokat és hangjátékokat is. Prózájában különösen a család és a történelem kapcsolata izgatja.

Vas István művei
Végh Antal művei
Veress Miklós művei
Vészi Endre művei
Vihar Béla művei
Vörös László művei
Vujicsics D. Sztoján művei
Wéber Antal művei
Weöres Sándor művei
Wintermantel István művei
Zelk Zoltán művei
Zs. Nagy Lajos művei
Zsombok Timár György művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet