Kritika 1995. január-december [antikvár]

"Tolnay ösztönzése sokat jelentett Fülep számára: az új bécsi művészettörténeti iskola szemléletének alapos feldolgozását. Jól segítette ezt Tolnay pontos információja: lelkesen dicsérte Fülepnek Dvorakot, hozzátéve: Riegl még inspirálóbb, mert nemcsak módszertanilag fontos, hanem mert filozófiai alapon áll. Cserébe Tolnay is sokat merített Fülep gondolataiból. A Cézanne történeti helye című Tolnai-tanulmány (1924) Fülep régi Cézanne-értelmezésére épült, ennek jegyében fejtette ki a modern kultúra bírálatát, sőt a művészetre vonatkozóan továbbfejlesztette azt: a tárgyias, az egyszerű, a valóságot megragadó Cézanne-ban a XIX. század végére teljesen széthullott világkép igazi témaválasztását is: a csendéletet. "Nála a fragmentárikusság - írta Tolnay - elvi, a forma lényegét kitevő, ezért nem csökkenti művei nagyságát..., hanem növeli."