kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bíró Yvette - Nagyvilág 1964. június [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/304/4383304.jpg "Bíró Yvette - Nagyvilág 1964. június [antikvár]")
Nagyvilág 1964. június [antikvár]
Bíró Yvette, Bob Leeson, Dersi Tamás, Elbert János, Guillevic, Hugh Holland, Illés László, Isihara Sintaró, J. M. G. Le Clézio, K. G. Pausztovszkij, Kardos István, Kardos Tibor, Kazimierz Brandys, Kozrov Ruzbeh, Lányi Sarolta, Lucian Blaga, Lukácsy Sándor, Passuth László, Ray Bradbury, Sándor László, Seres József, Simone de Beauvoir, Törő Imre, Vilém Závada, Zlatko Gorjan
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
960 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Nagyvilág 1964. június [antikvár]
Szerző:
Bíró Yvette
,
Bob Leeson
,
Dersi Tamás
,
Elbert János
,
Guillevic
,
Hugh Holland
,
Illés László
,
Isihara Sintaró
,
J. M. G. Le Clézio
,
K. G. Pausztovszkij
,
Kardos István
,
Kardos Tibor
,
Kazimierz Brandys
,
Kozrov Ruzbeh
,
Lányi Sarolta
,
Lucian Blaga
,
Lukácsy Sándor
,
Passuth László
,
Ray Bradbury
,
Sándor László
,
Seres József
,
Simone de Beauvoir
,
Törő Imre
,
Vilém Závada
Zlatko Gorjan
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Bíró Yvette Budapesten született. Esszéista, forgatókönyvíró, a New York University emeritus professzora.
Könyvei, tanulmányai mintegy tíz nyelven, köztük magyarul is megjelentek. Jancsó Miklós, Makk Károly és Fábri Zoltán munkatársaként, valamint a Filmkultúra című folyóirat alapító-szerkesztőjeként (1965–1973) az államosított kultúra demagógiájával szemben a kritika, az elnyomott szó szabad hangját próbálta érvényesíteni – egészen az országból való„elbocsájtásáig”. Néhány évtizeddel később New York, Párizs és Budapest között ingázva Mundruczó Kornéllal kezdett el dolgozni. Együtt írott filmjeik (Johanna, Delta, Szelíd teremtés) nemzetközi díjakat nyertek. Jelenleg Párizsban él.
Honlapja: www.yvettebiro.com
(A fotót készítette: Sarkantyu Illés)
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Futó (2011)
Könyvei, tanulmányai mintegy tíz nyelven, köztük magyarul is megjelentek. Jancsó Miklós, Makk Károly és Fábri Zoltán munkatársaként, valamint a Filmkultúra című folyóirat alapító-szerkesztőjeként (1965–1973) az államosított kultúra demagógiájával szemben a kritika, az elnyomott szó szabad hangját próbálta érvényesíteni – egészen az országból való„elbocsájtásáig”. Néhány évtizeddel később New York, Párizs és Budapest között ingázva Mundruczó Kornéllal kezdett el dolgozni. Együtt írott filmjeik (Johanna, Delta, Szelíd teremtés) nemzetközi díjakat nyertek. Jelenleg Párizsban él.
Honlapja: www.yvettebiro.com
(A fotót készítette: Sarkantyu Illés)
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Futó (2011)
(1900–1979)
Budapesten született, de kora ifjúsága éveit Kolozsváron töltötte,amelynek szelleme, kultúrája és történelmi hagyományai meghatározták emberi és írói pályája alakulását.
1920-ban került Budapestre, ahol 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, azután pedig az Országos Fordító Iroda szakfordítója lett. Írói pályáját történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal kezdte a 20-as évek közepén, írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Első nagy sikerű regénye az Esőisten siratja Mexikót (új kiadás: 2005). Az egyetemes történelmi témát feldolgozó művek közül népszerű A Bíborbanszületett (új kiadás: 2005) és a Ravennában temették Rómát (új kiadás: 2007) is. A magyar történelem felidézését a Zrínyi Ilonáról szóló Sasnak körme között (újkiadás: 2006) indítja meg. Báthory Istvánról fest portrét a Négy szél Erdélyben (új kiadás: 2007), II. Endrét és a korai reneszánszot idézi fel a Hétszer vágott mező (új kiadás: 2008), a Tört királytükör pedig Luxemburgi Zsigmond világába kalauzolja el az olvasót (új kiadás: 2008).
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Esőisten siratja Mexikót (2005),
A Bíborbanszületett (2005),
Sasnak körme között (2006),
Négy szél Erdélyben (2007),
Tört királytükör (2008),
Hétszer vágott mező I-II. (2008),
Sárkányfog (2009)
Budapesten született, de kora ifjúsága éveit Kolozsváron töltötte,amelynek szelleme, kultúrája és történelmi hagyományai meghatározták emberi és írói pályája alakulását.
1920-ban került Budapestre, ahol 1950-ig banktisztviselőként dolgozott, azután pedig az Országos Fordító Iroda szakfordítója lett. Írói pályáját történelmi tanulmányokkal, kulturális laptudósításokkal kezdte a 20-as évek közepén, írásai a Nyugat, a Szép Szó, a Magyar Szemle, a Jelenkor és a Válasz hasábjain jelentek meg. Első nagy sikerű regénye az Esőisten siratja Mexikót (új kiadás: 2005). Az egyetemes történelmi témát feldolgozó művek közül népszerű A Bíborbanszületett (új kiadás: 2005) és a Ravennában temették Rómát (új kiadás: 2007) is. A magyar történelem felidézését a Zrínyi Ilonáról szóló Sasnak körme között (újkiadás: 2006) indítja meg. Báthory Istvánról fest portrét a Négy szél Erdélyben (új kiadás: 2007), II. Endrét és a korai reneszánszot idézi fel a Hétszer vágott mező (új kiadás: 2008), a Tört királytükör pedig Luxemburgi Zsigmond világába kalauzolja el az olvasót (új kiadás: 2008).
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Esőisten siratja Mexikót (2005),
A Bíborbanszületett (2005),
Sasnak körme között (2006),
Négy szél Erdélyben (2007),
Tört királytükör (2008),
Hétszer vágott mező I-II. (2008),
Sárkányfog (2009)
Ray Bradbury 1920-ban született az Illinois állambeli Waukegan kisvárosban, mely sok történetének színtere. Tizenéves korától kezdve folyamatosan írt, több száz története jelent meg korabeli pulp magazinokban. Több mint 30 kötete közül a Fahrenheit 451, a Marsbéli krónikák, A tetovált ember és a Gonosz lélek közeleg a legismertebbek. Több írását adaptálták színpadra és filmre is. Munkásságát számos díjjal ismerték el, például 1977-ben a rangos World Fantasy-díjjal tüntették ki az életművéért, 2000-ben a Nemzeti Könyvalaptól megkapta a legrangosabb amerikai szépirodalmi díjat, 2004-ben pedig az amerikai elnöktől vett át kitüntetést.
Bradbury 2012. június 5-én hunyt el, a haláláról rengetegen megemlékeztek. Steven Spielberg úgy nyilatkozott, hogy Bradbury a sci-fi filmjeinek a múzsája volt, Neil Gaiman szerint pedig a világunk sokkal szegényebb lenne ma a művei nélkül. Barack Obama hivatalos közleményt adott ki a Fehér Házból, miszerint Bradbury történetei nagy hatással voltak a kultúránkra és kibővítették a világunkat, valamint segítettek megérteni azt is, hogy a képzeletünket nem csak egymás jobb megértésére használhatjuk, de a legnagyobb becsben tartott értékeink kifejezésének is az egyik legfontosabb eszköze.
Bradbury 2012. június 5-én hunyt el, a haláláról rengetegen megemlékeztek. Steven Spielberg úgy nyilatkozott, hogy Bradbury a sci-fi filmjeinek a múzsája volt, Neil Gaiman szerint pedig a világunk sokkal szegényebb lenne ma a művei nélkül. Barack Obama hivatalos közleményt adott ki a Fehér Házból, miszerint Bradbury történetei nagy hatással voltak a kultúránkra és kibővítették a világunkat, valamint segítettek megérteni azt is, hogy a képzeletünket nem csak egymás jobb megértésére használhatjuk, de a legnagyobb becsben tartott értékeink kifejezésének is az egyik legfontosabb eszköze.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............