kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ambrózy Ágoston - Napkelet 1925. január-május [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/501/3311501.jpg "Ambrózy Ágoston - Napkelet 1925. január-május [antikvár]")
Napkelet 1925. január-május [antikvár]
Ambrózy Ágoston, Áprily Lajos, Árvay János, Babits Mihály, Balogh Endre, Balogh Jolán, Bardócz Árpád, Baros Gyula, Bartóky József, Bartoniek Emma, Berecz Dezső, Boros Ferenc, Br. Podmaniczky Pálné, Brisits Frigyes, Buday Károly, Buday László, Csekey István, Csengery János, Czakó István, Darnay Kálmán, Dézsi Lajos, Dóczy Jenő, Dr. Kéky Lajos, Dr. Nagy Zoltán, Eckhardt Ferenc, Eckhardt Sándor, Egri Viktor, Előd Marcel, Farkas Gyula, Farkas Zoltán, Fekete Lajos, Gál János, Galamb Sándor, George A. Birmingham, Gramantik Margit, Gróf Klebelsberg Kuno, Gulyás Pál, Gulyás Sándor, Hajnal István, Hanuszik Elemér, Harsányi Kálmán, Hartmann János, Havas István, Hekler Antal, Horváth Endre, Horváth Henrik, Horváth János, Horváth Károly, Ifj. Fáy Aladár, Illy János, Jakab Géza, Jaussz Béla, Jókay Lajos, Juhász Gyula, Kacsó Sándor, Kapossy János, Kastner Jenő, Kéky Lajos, Kerecsényi Dezső, Komáromi János, Kornis Gyula, Kortsák Jenő, Kosáryné Réz Lola, Koszó János, Kosztolánszky István, Kutas Kálmán, Lám Frigyes, Lermontov, Lovász Pál, Lukinich Imre, Lux Kálmán, Makkai Sándor, Mécs László, Megyeri József, Melich János, Mészáros Sándor, Mihály László, Miskolczy Gyula, Missik Endre, Molnár Gyuláné, Moor Gyula, Moravcsik Gyuláné, Müller Lipót, Nagy Emma, Nagy József, Nagy Lajos, Németh Károly, Németh Sándor, Novák Sándor, Oroszlán Zoltán, Pais Dezső, Pais Rezső, Palágyi Lajos, Papp Viktor, Pauler Ákos, Porkoláb István, R. Berde Mária, Rácz Lajos, Rédey Tivadar, Reményik Sándor, Remport Elek, Réz Gyula, Rissányi József, Ritoók Zsigmond, Sík Sándor, Siklóssy Pál, Szabó Dezső, Szabó Miklós, Szánthó Dénes, Szarka Géza, Szegfű Gyula, Székely Miklós, Szekfű Gyula, Szentiványi Gyula, Szentmihályi Valéria, Szikoray Sándor, Szilárd János, Szilárd Zoltán, Szinnyei Ferenc, Szinnyei József, Szombathy István, Szomolányi Gyula, T. Hallósy Mártha, Tamás József, Tamási Áron, Tárnai István, Tárnay István, Terescsényi György, Thoroczkai-Wigand Ede, Tolnai Vilmos, Tormay Cécile, Tóth Béla, Trócsányi Zoltán, Vajthó László, Vályi Nagy Géza, Várady Imre, Vargha Gyula, Velezdi Mihály, Vida Péter, Vincze József, Virányi Elemér, Vitnyédi Németh István, Vörös József, Vucskits Jenő, Walter Gyula, Weber Artúr, Willant Rezső, Zsigmond Ferenc, Zsoldos Benő
Részlet:
Két Jókai Mór egy színházi bemutatón.
E címet nem úgy kell érteni, hogy ugyanazon estén a szerzőnek két színművét mutatták be; egyetlen egyfelvonásos darab premiére-jéről van szó, min - a szerző jelent meg két példányban. Az alábbiakból éppen annak kell kiderülnie, hogy ez a cím - minden látszat ellenér - egészen szabatos.
Jókai színpadi pályájának e mulatságos epizódjáról ma már kevesen tudnak; ama nevezetes est szereplőiből s közönségéből sokan már nem élnek, a kérdéses...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Két Jókai Mór egy színházi bemutatón.
E címet nem úgy kell érteni, hogy ugyanazon estén a szerzőnek két színművét mutatták be; egyetlen egyfelvonásos darab premiére-jéről van szó, min - a szerző jelent meg két példányban. Az alábbiakból éppen annak kell kiderülnie, hogy ez a cím - minden látszat ellenér - egészen szabatos.
Jókai színpadi pályájának e mulatságos epizódjáról ma már kevesen tudnak; ama nevezetes est szereplőiből s közönségéből sokan már nem élnek, a kérdéses darab szövege pedig csak a Vasárnapi Újság egykorú füzeteiben jelent meg, s Jókai műveinek kiadásaiba bele nem került.
Termékadatok
Cím: Napkelet 1925. január-május [antikvár]
Szerző:
Ambrózy Ágoston
,
Áprily Lajos
,
Árvay János
,
Babits Mihály
,
Balogh Endre
,
Balogh Jolán
,
Bardócz Árpád
,
Baros Gyula
,
Bartóky József
,
Bartoniek Emma
,
Berecz Dezső
,
Boros Ferenc
,
Br. Podmaniczky Pálné
,
Brisits Frigyes
,
Buday Károly
,
Buday László
,
Csekey István
,
Csengery János
,
Czakó István
,
Darnay Kálmán
,
Dézsi Lajos
,
Dóczy Jenő
,
Dr. Kéky Lajos
,
Dr. Nagy Zoltán
,
Eckhardt Ferenc
,
Eckhardt Sándor
,
Egri Viktor
,
Előd Marcel
,
Farkas Gyula
,
Farkas Zoltán
,
Fekete Lajos
,
Gál János
,
Galamb Sándor
,
George A. Birmingham
,
Gramantik Margit
,
Gróf Klebelsberg Kuno
,
Gulyás Pál
,
Gulyás Sándor
,
Hajnal István
,
Hanuszik Elemér
,
Harsányi Kálmán
,
Hartmann János
,
Havas István
,
Hekler Antal
,
Horváth Endre
,
Horváth Henrik
,
Horváth János
,
Horváth Károly
,
Ifj. Fáy Aladár
,
Illy János
,
Jakab Géza
,
Jaussz Béla
,
Jókay Lajos
,
Juhász Gyula
,
Kacsó Sándor
,
Kapossy János
,
Kastner Jenő
,
Kéky Lajos
,
Kerecsényi Dezső
,
Komáromi János
,
Kornis Gyula
,
Kortsák Jenő
,
Kosáryné Réz Lola
,
Koszó János
,
Kosztolánszky István
,
Kutas Kálmán
,
Lám Frigyes
,
Lermontov
,
Lovász Pál
,
Lukinich Imre
,
Lux Kálmán
,
Makkai Sándor
,
Mécs László
,
Megyeri József
,
Melich János
,
Mészáros Sándor
,
Mihály László
,
Miskolczy Gyula
,
Missik Endre
,
Molnár Gyuláné
,
Moor Gyula
,
Moravcsik Gyuláné
,
Müller Lipót
,
Nagy Emma
,
Nagy József
,
Nagy Lajos
,
Németh Károly
,
Németh Sándor
,
Novák Sándor
,
Oroszlán Zoltán
,
Pais Dezső
,
Pais Rezső
,
Palágyi Lajos
,
Papp Viktor
,
Pauler Ákos
,
Porkoláb István
,
R. Berde Mária
,
Rácz Lajos
,
Rédey Tivadar
,
Reményik Sándor
,
Remport Elek
,
Réz Gyula
,
Rissányi József
,
Ritoók Zsigmond
,
Sík Sándor
,
Siklóssy Pál
,
Szabó Dezső
,
Szabó Miklós
,
Szánthó Dénes
,
Szarka Géza
,
Szegfű Gyula
,
Székely Miklós
,
Szekfű Gyula
,
Szentiványi Gyula
,
Szentmihályi Valéria
,
Szikoray Sándor
,
Szilárd János
,
Szilárd Zoltán
,
Szinnyei Ferenc
,
Szinnyei József
,
Szombathy István
,
Szomolányi Gyula
,
T. Hallósy Mártha
,
Tamás József
,
Tamási Áron
,
Tárnai István
,
Tárnay István
,
Terescsényi György
,
Thoroczkai-Wigand Ede
,
Tolnai Vilmos
,
Tormay Cécile
,
Tóth Béla
,
Trócsányi Zoltán
,
Vajthó László
,
Vályi Nagy Géza
,
Várady Imre
,
Vargha Gyula
,
Velezdi Mihály
,
Vida Péter
,
Vincze József
,
Virányi Elemér
,
Vitnyédi Németh István
,
Vörös József
,
Vucskits Jenő
,
Walter Gyula
,
Weber Artúr
,
Willant Rezső
,
Zsigmond Ferenc
Zsoldos Benő
Kiadó: Magyar Irodalmi Társaság
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.
1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.
1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.
1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.
1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.
A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.
1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő.
Tormay Cécile ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot.
Első könyvei az Apródszerelem (1899) című novelláskötet és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A régi ház (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (1920–1921) című naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) szól. Német, angol[6] és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott. Klebelsberg Kuno felkérésére latinból magyarra fordította középkori legendáinkat Magyar Legendárium (1930) címen. Útiélményeiről szólnak a Firenzét bemutató A virágok városa (1935), és a Szirének hazája (1935) szicíliai útirajzok. Az ősi küldött című regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül Kállay Miklós író fejezte be.
1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot.
Bujdosó könyv című művében leírt több gondolata kifejezetten antiszemita meggyőződéséről árulkodik.
Tormay Cécile ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot.
Első könyvei az Apródszerelem (1899) című novelláskötet és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A régi ház (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (1920–1921) című naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) szól. Német, angol[6] és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott. Klebelsberg Kuno felkérésére latinból magyarra fordította középkori legendáinkat Magyar Legendárium (1930) címen. Útiélményeiről szólnak a Firenzét bemutató A virágok városa (1935), és a Szirének hazája (1935) szicíliai útirajzok. Az ősi küldött című regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül Kállay Miklós író fejezte be.
1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot.
Bujdosó könyv című művében leírt több gondolata kifejezetten antiszemita meggyőződéséről árulkodik.
Vida Péter Jászai Mari-díjas és Karinthy-gyűrűs magyar színművész.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............