kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Új Írás 1964. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Abody Béla, Ágh István, Almási Miklós, André Wurmser, Andrej Voznyeszenszkij, Apor Péter, Áprily Lajos, Aradi Nóra, Arató Endre, Artner Tivadar, Ascher Oszkár, B. Nagy László, Bajomi Lázár Endre, Balázs Béla, Bános Tibor, Barabás Tibor, Bárány Tamás, Baranyi Ferenc, Bárányi Ferenc, Baráth Lajos, Bata Imre, Bede Anna, Beke Albert, Békési Gyula, Bella István, Bencze László, Benedek István, Benedek Marcell, Benjámin László, Berda József, Bertha Bulcsu, Bertolt Brecht, Bessenyei György, Bihari Sándor, Bódor Sándor, Bokor László, Boldizsár Iván, Bor Ambrus, Bölcs István, Bölöni György, Buda Ferenc, Csák Gyula, Csala Károly, Csanádi Imre, Csanády János, Cselényi László, Csertői Oszkár, Csoma Sándor, Csoóri Sándor, Csorba Géza, Csorba Győző, Csuka István, Csuka Zoltán, Csukás István, Csurka István, Czine Mihály, Darázs Endre, Darvas József, Deme László, Demény János, Demény Ottó, Dersi Tamás, Déry Tibor, Diószegi András, Divinyi Mihály, Dobossy László, Dorogi Zsigmond, Dudás Kálmán, E. Fehér Pál, Elekes Lajos, Eörsi István, Erdős László, F. Csanak Dóra, F. Garcia Lorca, F. Rácz Kálmán, Faragó Vilmos, Farkas László, Fehér Ferenc, Féja Géza, Fenyő István, Fidel Castro, Fodor András, Fodor Ilona, Fodor József, Földeák János, Frideczky Frigyes, Fukász György, Fülöp László, Füst Milán, Gábor Andor, Gábor Miklós, Galambos Lajos, Galgóczi Erzsébet, Gáll István, Garai Gábor, Gellért Oszkár, Gera György, Gerelyes Endre, Gondos Ernő, Gyárfás Miklós, Gyergyai Albert, Györe Imre, Győri László, Győry Dezső, Gyurkó László, Gyurkovics Tibor, H. Lukács Borbála, Hámos György, Hárs György, Hatvany Lajos, Hegedűs Géza, Héra Zoltán, Hermann István, Hernádi György, Hidas Antal, Horgas Béla, Horvát Zoltán, Horváth György, Horváth Zsigmond, Hölvényi György, Hubay Miklós, ifj. Kodolányi János, Ignácz Rózsa, Ila Mihály, Ilia Mihály, Illés Béla, Illés Endre, Illés Jenő, Illyés Gyula, Imre Katalin, Ivan Pejcsev, Iván V. Lálics, Jannisz Ritszosz, Jávor Ottó, Jékely Zoltán, Jevgenyij Jevtusenko, Jewvgenyij Jevtusenko, Jobbágy Károly, Jorgosz Szeferisz, József Attila, Juhász Ferenc, Juhász Mária, Kalász László, Kalász Márton, Kálmán Endre, Kamondy László, Kapusi Imre, Kárpáti Aurél, Kassák Lajos, Kazimir Károly, Kellér Dezső, Kemény G. Gábor, Képes Géza, Kerekes András, Kerékgyártó István, Keresztury Dezső, Keresztúry Dezső, Kertész Ákos, Kéry László, Keszthelyi Zoltán, Király István, Király Zoltán, Kis Ferenc, Kiss Tamás, Klémens Béla, Koczkás Sándor, Kocztur Gizella, Kodolányi János, Kolozsvári Grandpierre Emil, Komló László, Komlós Aladár, Koncz István, Konsztantyin Pausztovszkij, Kónya Lajos, Kormos István, Kovács Endre, Kovács Kálmán, Kovács Sándor Iván, Köpeczi Béla, Krajkó András, Krúdy Mária, Kuczka Péter, Kulcsár János, Ladányi Mihály, Lajta Kálmán, László Ibolya, Lázár István, Lengyel József, Leonyid Martinov, Lukácsy Sándor, M. Berényi Eta, Mathejka Jánosné, Mátyás Ferenc, Mesterházi Lajos, Mezei András, Mezei Márta, Mihályi Gábor, Miodrag Borisavljevic, Mocsár Gábor, Mód Aladár, Moldova György, Molnár Erik, Molnár István, Nádasdi Péter, Nádor Tamás, Nagy László, Nagy Péter, Németh Emil, Németh Lajos, Nyerges András, Oláh János, Orbán Ottó, Ortutay Gyula, Otta István, Örkény István, Pákolitz István, Pál József, Palotai Boris, Pap József, Pap Károlyné, Papp Árpád, Papp Lajos, Perneczky Géza, Pernye András, Pilinszky János, Pogány Ö. Gábor, Polner Zoltán, Polónyi Péter, Pomogáts Béla, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Rákosy Gergely, Ratkó József, Rényi Péter, Rideg Sándor, Rónay György, Rózsa Endre, Salamon Pál, Sándor Kálmán, Sánta Ferenc, Sásdi Sándor, Scheiber Sándor, Serfőző Simon, Simái Mihály, Simon Emil, Simon István, Simon Lajos, Simonffy András, Simonyi Imre, Simor András, Sinka István, Sipkay Barna, Sípos Gyula, Sobor Antal, Somlyó György, Somogyi Sándor, Soós Zoltán, Sós Endre, Sötér István, Sükösd Mihály, Szabó Ede, Szabó István, Szabó Pál, Szabolcsi Miklós, Szakonyi Károly, Szalatnai Rezső, Szappanos Balázs, Szécsi Margit, Székely Magda, Székelyhidi Ágoston, Szigeti József, Szilágyi Miklós, Szüdi György, Takács Imre, Takács Menyhért, Takáts Gyula, Tamás Aladár, Tamás Attila, Tamási Áron, Tamási Lajos, Tarasz Sevcsenko, Tatay Sándor, Ténagy Sándor, Térfi Tamás, Térfy Tamás, Tersánszky Józsi Jenő, Timár György, Tímár Máté, Timár Máté, Tóbiás Áron, Toldalagi Pál, Tornai József, Tóth Dezső, Tóth Gyula, Tóth István, Tóth János, Török Endre, Tristan Tzara, Tuli József, Ungvári Tamás, Urbán Ernő, Urbán Gyula, Váci Mihály, Vajda Miklós, Vámos Imre, Varga József, Vargha Kálmán, Várnai Péter, Vas István, Vasi János, Végh Antal, Veres Péter, Vers Péter, Veszelin Hancsev, Vészi Endre, Vezér Erzsébet, Vígh Károly, Virág László, Vitezslav Nezval, Vujicsics D. Sztoján, Wéber Antal, Weöres Sándor, Z. Szalai Sándor, Zám Tibor, Zelk Zoltán, Zsadányi Oszkár

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2800 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Új Írás 1964. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
Szerző: Abody Béla , Ágh István , Almási Miklós , André Wurmser , Andrej Voznyeszenszkij , Apor Péter , Áprily Lajos , Aradi Nóra , Arató Endre , Artner Tivadar , Ascher Oszkár , B. Nagy László , Bajomi Lázár Endre , Balázs Béla , Bános Tibor , Barabás Tibor , Bárány Tamás , Baranyi Ferenc , Bárányi Ferenc , Baráth Lajos , Bata Imre , Bede Anna , Beke Albert , Békési Gyula , Bella István , Bencze László , Benedek István , Benedek Marcell , Benjámin László , Berda József , Bertha Bulcsu , Bertolt Brecht , Bessenyei György , Bihari Sándor , Bódor Sándor , Bokor László , Boldizsár Iván , Bor Ambrus , Bölcs István , Bölöni György , Buda Ferenc , Csák Gyula , Csala Károly , Csanádi Imre , Csanády János , Cselényi László , Csertői Oszkár , Csoma Sándor , Csoóri Sándor , Csorba Géza , Csorba Győző , Csuka István , Csuka Zoltán , Csukás István , Csurka István , Czine Mihály , Darázs Endre , Darvas József , Deme László , Demény János , Demény Ottó , Dersi Tamás , Déry Tibor , Diószegi András , Divinyi Mihály , Dobossy László , Dorogi Zsigmond , Dudás Kálmán , E. Fehér Pál , Elekes Lajos , Eörsi István , Erdős László , F. Csanak Dóra , F. Garcia Lorca , F. Rácz Kálmán , Faragó Vilmos , Farkas László , Fehér Ferenc , Féja Géza , Fenyő István , Fidel Castro , Fodor András , Fodor Ilona , Fodor József , Földeák János , Frideczky Frigyes , Fukász György , Fülöp László , Füst Milán , Gábor Andor , Gábor Miklós , Galambos Lajos , Galgóczi Erzsébet , Gáll István , Garai Gábor , Gellért Oszkár , Gera György , Gerelyes Endre , Gondos Ernő , Gyárfás Miklós , Gyergyai Albert , Györe Imre , Győri László , Győry Dezső , Gyurkó László , Gyurkovics Tibor , H. Lukács Borbála , Hámos György , Hárs György , Hatvany Lajos , Hegedűs Géza , Héra Zoltán , Hermann István , Hernádi György , Hidas Antal , Horgas Béla , Horvát Zoltán , Horváth György , Horváth Zsigmond , Hölvényi György , Hubay Miklós , ifj. Kodolányi János , Ignácz Rózsa , Ila Mihály , Ilia Mihály , Illés Béla , Illés Endre , Illés Jenő , Illyés Gyula , Imre Katalin , Ivan Pejcsev , Iván V. Lálics , Jannisz Ritszosz , Jávor Ottó , Jékely Zoltán , Jevgenyij Jevtusenko , Jewvgenyij Jevtusenko , Jobbágy Károly , Jorgosz Szeferisz , József Attila , Juhász Ferenc , Juhász Mária , Kalász László , Kalász Márton , Kálmán Endre , Kamondy László , Kapusi Imre , Kárpáti Aurél , Kassák Lajos , Kazimir Károly , Kellér Dezső , Kemény G. Gábor , Képes Géza , Kerekes András , Kerékgyártó István , Keresztury Dezső , Keresztúry Dezső , Kertész Ákos , Kéry László , Keszthelyi Zoltán , Király István , Király Zoltán , Kis Ferenc , Kiss Tamás , Klémens Béla , Koczkás Sándor , Kocztur Gizella , Kodolányi János , Kolozsvári Grandpierre Emil , Komló László , Komlós Aladár , Koncz István , Konsztantyin Pausztovszkij , Kónya Lajos , Kormos István , Kovács Endre , Kovács Kálmán , Kovács Sándor Iván , Köpeczi Béla , Krajkó András , Krúdy Mária , Kuczka Péter , Kulcsár János , Ladányi Mihály , Lajta Kálmán , László Ibolya , Lázár István , Lengyel József , Leonyid Martinov , Lukácsy Sándor , M. Berényi Eta , Mathejka Jánosné , Mátyás Ferenc , Mesterházi Lajos , Mezei András , Mezei Márta , Mihályi Gábor , Miodrag Borisavljevic , Mocsár Gábor , Mód Aladár , Moldova György , Molnár Erik , Molnár István , Nádasdi Péter , Nádor Tamás , Nagy László , Nagy Péter , Németh Emil , Németh Lajos , Nyerges András , Oláh János , Orbán Ottó , Ortutay Gyula , Otta István , Örkény István , Pákolitz István , Pál József , Palotai Boris , Pap József , Pap Károlyné , Papp Árpád , Papp Lajos , Perneczky Géza , Pernye András , Pilinszky János , Pogány Ö. Gábor , Polner Zoltán , Polónyi Péter , Pomogáts Béla , Raffai Sarolta , Rákos Sándor , Rákosy Gergely , Ratkó József , Rényi Péter , Rideg Sándor , Rónay György , Rózsa Endre , Salamon Pál , Sándor Kálmán , Sánta Ferenc , Sásdi Sándor , Scheiber Sándor , Serfőző Simon , Simái Mihály , Simon Emil , Simon István , Simon Lajos , Simonffy András , Simonyi Imre , Simor András , Sinka István , Sipkay Barna , Sípos Gyula , Sobor Antal , Somlyó György , Somogyi Sándor , Soós Zoltán , Sós Endre , Sötér István , Sükösd Mihály , Szabó Ede , Szabó István , Szabó Pál , Szabolcsi Miklós , Szakonyi Károly , Szalatnai Rezső , Szappanos Balázs , Szécsi Margit , Székely Magda , Székelyhidi Ágoston , Szigeti József , Szilágyi Miklós , Szüdi György , Takács Imre , Takács Menyhért , Takáts Gyula , Tamás Aladár , Tamás Attila , Tamási Áron , Tamási Lajos , Tarasz Sevcsenko , Tatay Sándor , Ténagy Sándor , Térfi Tamás , Térfy Tamás , Tersánszky Józsi Jenő , Timár György , Tímár Máté , Timár Máté , Tóbiás Áron , Toldalagi Pál , Tornai József , Tóth Dezső , Tóth Gyula , Tóth István , Tóth János , Török Endre , Tristan Tzara , Tuli József , Ungvári Tamás , Urbán Ernő , Urbán Gyula , Váci Mihály , Vajda Miklós , Vámos Imre , Varga József , Vargha Kálmán , Várnai Péter , Vas István , Vasi János , Végh Antal , Veres Péter , Vers Péter , Veszelin Hancsev , Vészi Endre , Vezér Erzsébet , Vígh Károly , Virág László , Vitezslav Nezval , Vujicsics D. Sztoján , Wéber Antal , Weöres Sándor , Z. Szalai Sándor , Zám Tibor , Zelk Zoltán Zsadányi Oszkár
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 170 mm x 230 mm
Abody Béla művei
A szerzőről
Almási Miklós művei
Esztéta-filozófus, az MTA tagja.

A filozófia és a szociológia határterületein végzett kutatásai mellett több évtizede foglalkozik az ezredforduló gazdaságfejlődésével.

E témában jelentek meg a Léghajó Manhattan felett (1992) és a Napóra a Times Square-en (1995) című könyvei.

Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:Hová tűnt az a rengeteg pénz? - Válságkönyv (2009)
André Wurmser művei
Andrej Voznyeszenszkij művei
Áprily Lajos művei
Aradi Nóra művei
Arató Endre művei
Artner Tivadar művei
Ascher Oszkár művei
B. Nagy László művei
Bajomi Lázár Endre művei
Bános Tibor művei
Barabás Tibor művei
Bárány Tamás művei
Bárányi Ferenc művei
Baráth Lajos művei
Bata Imre művei
Bede Anna művei
Békési Gyula művei
Bella István művei
Bencze László művei
Benedek Marcell művei
Benjámin László művei
Berda József művei
Bertha Bulcsu művei
Bihari Sándor művei
Bódor Sándor művei
Bokor László művei
Boldizsár Iván művei
Bor Ambrus művei
Bölcs István művei
Bölöni György művei
Csák Gyula művei
Csala Károly művei
Csanádi Imre művei
Csanády János művei
Cselényi László művei
Csertői Oszkár művei
Csoma Sándor művei
Csorba Géza művei
Csorba Győző művei
Csuka István művei
Csuka Zoltán művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
A szerzőről
Csurka István művei
Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. 1934-ben született. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta.
A rendszerváltás idején aktívan részt vett a monori, illetve a lakiteleki találkozó munkájában, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1
993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia és Csurka László színművész bátyja.
Czine Mihály művei
Darázs Endre művei
Darvas József művei
Deme László művei
Demény János művei
Demény Ottó művei
Dersi Tamás művei
Déry Tibor művei
Diószegi András művei
Divinyi Mihály művei
Dobossy László művei
Dorogi Zsigmond művei
Dudás Kálmán művei
E. Fehér Pál művei
Elekes Lajos művei
Eörsi István művei
F. Csanak Dóra művei
F. Garcia Lorca művei
F. Rácz Kálmán művei
Faragó Vilmos művei
Farkas László művei
Fehér Ferenc művei
Féja Géza művei
Fenyő István művei
Fidel Castro művei
Fodor András művei
Fodor Ilona művei
Fodor József művei
Földeák János művei
Fukász György művei
Fülöp László művei
Füst Milán művei
Gábor Miklós művei
Galambos Lajos művei
Galgóczi Erzsébet művei
Gáll István művei
Garai Gábor művei
Gellért Oszkár művei
Gera György művei
Gerelyes Endre művei
Gondos Ernő művei
Gyárfás Miklós művei
Gyergyai Albert művei
Györe Imre művei
Győry Dezső művei
Gyurkovics Tibor művei
H. Lukács Borbála művei
Hámos György művei
Hárs György művei
Hatvany Lajos művei
Hegedűs Géza művei
Héra Zoltán művei
Hermann István művei
Hernádi György művei
Hidas Antal művei
Horgas Béla művei
Horvát Zoltán művei
Horváth Zsigmond művei
Hölvényi György művei
Hubay Miklós művei
ifj. Kodolányi János művei
Ignácz Rózsa művei
Ila Mihály művei
Ilia Mihály művei
Illés Béla művei
Illés Endre művei
Illés Jenő művei
Illyés Gyula művei
Imre Katalin művei
Ivan Pejcsev művei
Iván V. Lálics művei
Jannisz Ritszosz művei
Jávor Ottó művei
Jékely Zoltán művei
Jevgenyij Jevtusenko művei
Jewvgenyij Jevtusenko művei
Jobbágy Károly művei
Jorgosz Szeferisz művei
A szerzőről
József Attila művei
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)

Huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, brutalitással felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága (tragikus balesete?) körül is találhatóak ellentmondások.

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.A Szép Szó egyik szerkesztője lett. A Baumgarten-alapítványból segélyt, majd jutalmat kapott (1935, 1936). Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.
Juhász Ferenc művei
Juhász Mária művei
Kalász László művei
Kalász Márton művei
Kálmán Endre művei
Kamondy László művei
Kapusi Imre művei
Kárpáti Aurél művei
Kassák Lajos művei
Kazimir Károly művei
Kellér Dezső művei
Kemény G. Gábor művei
Képes Géza művei
Kerekes András művei
Keresztury Dezső művei
Keresztúry Dezső művei
Kertész Ákos művei
Kéry László művei
Keszthelyi Zoltán művei
Kis Ferenc művei
Klémens Béla művei
Koczkás Sándor művei
Kocztur Gizella művei
Kodolányi János művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Komló László művei
Komlós Aladár művei
Koncz István művei
Konsztantyin Pausztovszkij művei
Kónya Lajos művei
A szerzőről
Kormos István művei
Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő.

Kormos István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948–1949-ben a Vörösmarty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben.

Első feleségét Pallos Klárát (1929–1984) a Dolgozók Gimnáziumában ismerte meg, 1948-ban házasságot kötöttek. 1950-ben megszületett Anna lányuk. A férj „bohém” életmódja miatt 1952-ben elváltak. A második feleség Rab Zsuzsa költő és műfordító (1926–1998). Kötetnyi orosz népköltészeti alkotást fordítottak együtt. Ez a házasság 1956-tól 1964-ig tartott. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Kamaszkora óta a francia költészetnek is híve volt, s idehaza megismerkedett a kint élő Nagy Cécile műfordítóval – utána ment ki. 1964 januárjában tért haza. Elvált Rab Zsuzsától, majd 1964 augusztusa és 1965 novembere között ismét Párizsban élt, miközben Cécile Amerikában tanított.

Párizs felszabadító hatással volt a költőre, s kiteljesedett ifjúkora óta formálódó műfordítói életműve is (Tu Fu, Chaucer, Burns, Puskin, Max Jacob, Frénaud stb.). Azonban, mint első válása után, ezidőben is zaklatott az életformája: nincs rendes lakása, napirendje. 1970-ben kötött harmadik házassága hoz megnyugvást számára. Péter Márta (1940–1991) művészettörténésszel évekig a szülők lakásában élt, 1977 elején kaptak lakást Őrmezőn. Luca lányuk 1973-ban született.

1977. október 6-án este, lakásában halt meg, az infarktus percek alatt végzett vele. A Farkasréti temetőben nyugszik.

2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Kovács Endre művei
Kovács Kálmán művei
Kovács Sándor Iván művei
Köpeczi Béla művei
Krajkó András művei
Krúdy Mária művei
Kuczka Péter művei
Kulcsár János művei
Ladányi Mihály művei
Lajta Kálmán művei
Lázár István művei
Lengyel József művei
Leonyid Martinov művei
Lukácsy Sándor művei
M. Berényi Eta művei
Mathejka Jánosné művei
Mátyás Ferenc művei
Mesterházi Lajos művei
Mezei András művei
Mezei Márta művei
Mihályi Gábor művei
Miodrag Borisavljevic művei
Mocsár Gábor művei
Mód Aladár művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Molnár Erik művei
Molnár István művei
Nádasdi Péter művei
Nádor Tamás művei
Nagy Péter művei
Németh Emil művei
Németh Lajos művei
Orbán Ottó művei
Otta István művei
Örkény István művei
Pákolitz István művei
Pál József művei
Palotai Boris művei
Pap József művei
Pap Károlyné művei
Papp Árpád művei
A szerzőről
Papp Lajos művei
Papp Lajos (Debrecen, 1935. augusztus 18. – Oldenburg, 2019. január 17.) magyar zeneszerző.

A debreceni konzervatóriumban tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott zeneszerző diplomát 1960-ban. 1971-ig különböző zeneiskolákban tanított. 1971–73 között Svájcban, a bázeli konzervatóriumban Klaus Huber és Helmut Lachenmann mesterkurzusán vett részt ösztöndíjasként. 1973-tól a németországi Oldenburgban élt, a helyi zeneiskola tanára volt.
Pernye András művei
A szerzőről
Pilinszky János művei
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.

Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.

Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).

Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Pogány Ö. Gábor művei
Polner Zoltán művei
Polónyi Péter művei
Raffai Sarolta művei
Rákos Sándor művei
Rákosy Gergely művei
Ratkó József művei
Rényi Péter művei
A szerzőről
Rideg Sándor művei
Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.

Öt elemit végzett, csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A Tanácsköztársaság bukása után Budapesten gyári munkás, később MÁV-altiszt volt, majd pékmesterséget tanult. 1925-ben az akkor alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1947 között a csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt.

1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, illetve folyóiratokban. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége. Író tehetsége csak 1945 után bontakozott ki teljesen.
Rónay György művei
Rózsa Endre művei
Salamon Pál művei
Sándor Kálmán művei
Sánta Ferenc művei
Sásdi Sándor művei
Scheiber Sándor művei
Serfőző Simon művei
Simái Mihály művei
Simon Emil művei
Simon Lajos művei
Simonffy András művei
Simonyi Imre művei
Simor András művei
Sinka István művei
Sipkay Barna művei
Sípos Gyula művei
Sobor Antal művei
Somlyó György művei
Somogyi Sándor művei
Soós Zoltán művei
Sós Endre művei
Sötér István művei
Sükösd Mihály művei
Szabó Ede művei
Szabolcsi Miklós művei
Szakonyi Károly művei
Szalatnai Rezső művei
Szappanos Balázs művei
Székelyhidi Ágoston művei
Szigeti József művei
Szilágyi Miklós művei
Szüdi György művei
Takács Imre művei
Takács Menyhért művei
Tamás Aladár művei
Tamás Attila művei
Tamási Áron művei
Tamási Lajos művei
Tarasz Sevcsenko művei
Tatay Sándor művei
Ténagy Sándor művei
Térfi Tamás művei
Térfy Tamás művei
Tersánszky Józsi Jenő művei
Timár György művei
Tímár Máté művei
Timár Máté művei
Toldalagi Pál művei
Tornai József művei
Tóth Dezső művei
Tóth Gyula művei
Tóth János művei
Török Endre művei
Tristan Tzara művei
Tuli József művei
Urbán Ernő művei
Váci Mihály művei
A szerzőről
Vajda Miklós művei
1931-ben született Budapesten. Angol–magyar szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd négy évig a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt.

Csernus Tibor híres Három lektor című festményén ő ül Domokos Mátyás jobbján – a másik oldalon Réz Pál. 1958-ban egy politikai tisztogatás során elbocsátották, hat évig nem tudott elhelyezkedni. Műfordításból, kritikákból és irodalmi aprómunkákból élt. 1964-ben a The New Hungarian Quarterly című, angol nyelvű folyóirat irodalmi szerkesztője lett, majd a rendszerváltozástól visszavonulásáig, 2005-ig a lap főszerkesztője volt.

Számos regényt, novelláskötetet fordított angolból és németből, antológiákat szerkesztett magyarul az angol és amerikai, angolul a magyar irodalomból. Osztrák–magyar kultúrtörténetet és műfordítást oktatott egy amerikai egyetemen. Nyolcvannál több színművet fordított, ezeknek több mint felét országszerte játszották, nem egy ma is műsoron van.

Díjai
Déry-díj (1999), a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2006), Szépíró Díj (2010)
Vámos Imre művei
Varga József művei
Vargha Kálmán művei
Várnai Péter művei
Vas István művei
Vasi János művei
Végh Antal művei
Veres Péter művei
Vers Péter művei
Veszelin Hancsev művei
Vészi Endre művei
Vezér Erzsébet művei
Vígh Károly művei
Virág László művei
Vitezslav Nezval művei
Vujicsics D. Sztoján művei
Wéber Antal művei
Weöres Sándor művei
Z. Szalai Sándor művei
Zám Tibor művei
Zelk Zoltán művei
Zsadányi Oszkár művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet