kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen


Új Írás 1984. január-december [antikvár]

Ágh István, András László, Balázsovics Mihály, Bálint Endre, Balogh Edgár, Bán Magda, Baranyi Ferenc, Baróti Dezső, Bata Imre, Belohorszky Pál, Benda Kálmán, Berend T. Iván, Bernáth Árpád, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodnár György, Bokor Levente, Boldizsár Iván, Bólya Péter, Bori Imre, Cs. Szabó László, Csák Gyula, Csanády János, Csányi László, Csaplár Vilmos, Csatlós János, Cselényi Béla, Cselényi László, Csengery Kristóf, Cserépfalvi Imre, Csiki László, Csókás László, Csongor Rózsa, Csontos Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Csűrös Miklós, Cukor György, Czére Béla, Deák Mór, Dedinszky Erika, Dobai Péter, Dobos László, Erdődy Edit, Esterházy Péter, Fábián László, Fabó Kinga, Farkas László, Fekete Gyula, Fenyő István, Fodor András, Gadányi Jenő, Gadányi Jenőné, Galambos Lajos, Garai Gábor, Géczi János, Gereben Ágnes, Gergely Ágnes, Grezsa Ferenc, Gutai Magda, Győrffy György, Gyurkovics Tibor, Hárs Ernő, Haulisch Lenke, Hervay Gizella, Hubay Miklós, Illés Endre, Illyés Gyula, Jánosy István, Jászi Oszkár, Jávor Ottó, Jékely Zoltán, Jókai Anna, Juhász Gyula, Kalász Márton, Kálnoky László, Kántor Péter, Karinthy Ferenc, Károlyi Amy, Kassák Lajos, Katona Imre, Kenessei András, Kenyeres Zoltán, Képes Géza, Keresztes Ágnes, Király László, Kiss Endre, Kiss Tamás, Kocsis Rózsa, Koczkás Sándor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Kónya Sándor, Kós Károly, Kosáry Domokos, Kovács Sándor Iván, Kőháti Zsolt, Kun Miklós, Kurucz Gyula, László Gyula, Lászlóffy Aladár, Lator László, Lezsák Sándor, Lukácsy Sándor, Makay Gusztáv, Mándy Iván, Marsall László, Mészöly Dezső, Mező Ferenc, Mikó Krisztina, Módos Péter, Moldova György, Nagy Kázmér, Nagy Sz. Péter, Németh G. Béla, Oláh János, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Ördögh Szilveszter, Örkény István, Pach Zsigmond Pál, Pálos Rozita, Papp Lajos, Parancs János, Petrőczi Éva, Pinczési Judit, Pintér Lajos, Pomogáts Béla, Popper Leó, Poszler György, Pusztai János, Rába György, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Restár Sándor, Rónay György, Rónay László, Shelley, Sík Csaba, Simon László, Somlyó György, Sőtér István, Sumonyi Zoltán, Sütő András, Szabó B. István, Szabó István, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Szávai János, Szentkuthy Miklós, Szepesi Attila, Szíjártó István, Szikszai Károly, Szilágyi Ferenc, Szilágyi Miklós, Szobotka Tibor, Szöllősi Zoltán, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Táncsics Mihály, Tandori Dezső, Temesi Ferenc, Thinsz Géza, Tolnai Gábor, Tolnai Ottó, Tordai Zádor, Tóth Bálint, Tóth Judit, Tóth Pál Péter, Tőzsér Árpád, Vajda Endre, Vargha Balázs, Vári Attila, Varsányi Péter István, Vas István, Végh Antal, Verbőczy Antal, Veres Péter, Vészi Endre, Vujicsics Sztoján, Weöres Sándor, Zám Tibor, Zelk Zoltán

 
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről

Termékadatok

Cím: Új Írás 1984. január-december [antikvár]
Szerző: Ágh István , András László , Balázsovics Mihály , Bálint Endre , Balogh Edgár , Bán Magda , Baranyi Ferenc , Baróti Dezső , Bata Imre , Belohorszky Pál , Benda Kálmán , Berend T. Iván , Bernáth Árpád , Bihari Sándor , Bisztray Ádám , Bodnár György , Bokor Levente , Boldizsár Iván , Bólya Péter , Bori Imre , Cs. Szabó László , Csák Gyula , Csanády János , Csányi László , Csaplár Vilmos , Csatlós János , Cselényi Béla , Cselényi László , Csengery Kristóf , Cserépfalvi Imre , Csiki László , Csókás László , Csongor Rózsa , Csontos Sándor , Csorba Győző , Csukás István , Csűrös Miklós , Cukor György , Czére Béla , Deák Mór , Dedinszky Erika , Dobai Péter , Dobos László , Erdődy Edit , Esterházy Péter , Fábián László , Fabó Kinga , Farkas László , Fekete Gyula , Fenyő István , Fodor András , Gadányi Jenő , Gadányi Jenőné , Galambos Lajos , Garai Gábor , Géczi János , Gereben Ágnes , Gergely Ágnes , Grezsa Ferenc , Gutai Magda , Győrffy György , Gyurkovics Tibor , Hárs Ernő , Haulisch Lenke , Hervay Gizella , Hubay Miklós , Illés Endre , Illyés Gyula , Jánosy István , Jászi Oszkár , Jávor Ottó , Jékely Zoltán , Jókai Anna , Juhász Gyula , Kalász Márton , Kálnoky László , Kántor Péter , Karinthy Ferenc , Károlyi Amy , Kassák Lajos , Katona Imre , Kenessei András , Kenyeres Zoltán , Képes Géza , Keresztes Ágnes , Király László , Kiss Endre , Kiss Tamás , Kocsis Rózsa , Koczkás Sándor , Kolozsvári Grandpierre Emil , Kónya Sándor , Kós Károly , Kosáry Domokos , Kovács Sándor Iván , Kőháti Zsolt , Kun Miklós , Kurucz Gyula , László Gyula , Lászlóffy Aladár , Lator László , Lezsák Sándor , Lukácsy Sándor , Makay Gusztáv , Mándy Iván , Marsall László , Mészöly Dezső , Mező Ferenc , Mikó Krisztina , Módos Péter , Moldova György , Nagy Kázmér , Nagy Sz. Péter , Németh G. Béla , Oláh János , Oravecz Imre , Orbán Ottó , Ördögh Szilveszter , Örkény István , Pach Zsigmond Pál , Pálos Rozita , Papp Lajos , Parancs János , Petrőczi Éva , Pinczési Judit , Pintér Lajos , Pomogáts Béla , Popper Leó , Poszler György , Pusztai János , Rába György , Raffai Sarolta , Rákos Sándor , Rakovszky Zsuzsa , Restár Sándor , Rónay György , Rónay László , Shelley , Sík Csaba , Simon László , Somlyó György , Sőtér István , Sumonyi Zoltán , Sütő András , Szabó B. István , Szabó István , Szabó Magda , Szakonyi Károly , Szávai János , Szentkuthy Miklós , Szepesi Attila , Szíjártó István , Szikszai Károly , Szilágyi Ferenc , Szilágyi Miklós , Szobotka Tibor , Szöllősi Zoltán , Takács Zsuzsa , Takáts Gyula , Tamás Menyhért , Táncsics Mihály , Tandori Dezső , Temesi Ferenc , Thinsz Géza , Tolnai Gábor , Tolnai Ottó , Tordai Zádor , Tóth Bálint , Tóth Judit , Tóth Pál Péter , Tőzsér Árpád , Vajda Endre , Vargha Balázs , Vári Attila , Varsányi Péter István , Vas István , Végh Antal , Verbőczy Antal , Veres Péter , Vészi Endre , Vujicsics Sztoján , Weöres Sándor , Zám Tibor Zelk Zoltán
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Balázsovics Mihály művei
Balogh Edgár művei
Bán Magda művei
Baróti Dezső művei
Bata Imre művei
Belohorszky Pál művei
Benda Kálmán művei
Bernáth Árpád művei
Bihari Sándor művei
Bisztray Ádám művei
Bodnár György művei
Bokor Levente művei
Boldizsár Iván művei
Bori Imre művei
Csák Gyula művei
Csanády János művei
Csányi László művei
Csatlós János művei
Cselényi Béla művei
Cselényi László művei
Cserépfalvi Imre művei
A szerzőről
Csiki László művei
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.

1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)

Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Csókás László művei
Csongor Rózsa művei
Csontos Sándor művei
Csorba Győző művei
A szerzőről
Csukás István művei
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Cukor György művei
Czére Béla művei
Deák Mór művei
Dedinszky Erika művei
Dobos László művei
Esterházy Péter művei
Fabó Kinga művei
Farkas László művei
Fekete Gyula művei
Fenyő István művei
Fodor András művei
Gadányi Jenő művei
Gadányi Jenőné művei
Galambos Lajos művei
Garai Gábor művei
A szerzőről
Géczi János művei
Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Biológuskent a Szegedi Egyetemen végzett, majd Veszprémben telepedett le. Egyetemi oktató.

Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Gereben Ágnes művei
Gergely Ágnes művei
Grezsa Ferenc művei
Gutai Magda művei
Győrffy György művei
Gyurkovics Tibor művei
Hárs Ernő művei
Haulisch Lenke művei
Hubay Miklós művei
Illés Endre művei
Illyés Gyula művei
Jánosy István művei
Jászi Oszkár művei
Jávor Ottó művei
Jékely Zoltán művei
A szerzőről
Jókai Anna művei
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Juhász Gyula művei
Kalász Márton művei
Kálnoky László művei
A szerzőről
Kántor Péter művei
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).

Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)

Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)

Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Károlyi Amy művei
Kassák Lajos művei
Katona Imre művei
Képes Géza művei
Keresztes Ágnes művei
Kiss Endre művei
Kocsis Rózsa művei
Koczkás Sándor művei
Kolozsvári Grandpierre Emil művei
Kónya Sándor művei
Kós Károly művei
Kosáry Domokos művei
Kovács Sándor Iván művei
Kőháti Zsolt művei
Kun Miklós művei
Kurucz Gyula művei
László Gyula művei
Lászlóffy Aladár művei
Lezsák Sándor művei
Lukácsy Sándor művei
Makay Gusztáv művei
Marsall László művei
Mészöly Dezső művei
Mező Ferenc művei
Mikó Krisztina művei
Módos Péter művei
A szerzőről
Moldova György művei
Moldova György születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.

Reif Sándor és Berkovics Mária zsidó szülők gyermeke. A „Moldova” nevet 1955-ben választotta magának, amikor első írása nyomtatásban megjelent. A nyilas uralom alatt 1944. november 29-én Vajna Gábor belügyminiszter rendelete a budapesti gettó felállításáról rendelkezett, ezért családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott érte meg a háború végét. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A főiskola után fizikai munkát (kazánszerelő) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a komlói szénbányában végzett munkával.

Filmírással hosszabb ideig foglalkozott, ennek eredménye volt többek között az 1959-ben megjelent „Szerelemcsütörtök”. Zenés bohózatát, a „Légy szíves Jeromos”-t 1962-ben vitték színre a Petőfi Színházban.

Novellái 1955 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban, antológiákban. Több mint 70 könyv szerzője, az „Idegen bajnok” 1963-ban jelent meg; irodalmi élete csúcsának a „Negyven prédikátor” (1973) és a „Ha jönne az angyal…” (1998) regényeit tartja. Saját véleménye szerint: „Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.”

1989 óta a Hócipőben is több alkalommal jelentkezett sorozataival.

1990-től három évig a Magyar Hírlap külső munkatársa volt, hetente jelentek meg írásai.

Írásaira jellemző a mindennapi élet központi problémáinak, kérdéseinek felvetése, cselekményesség, magányos, „mindennapi hősök” szerepeltetése. Fontos szerepe volt a világháború utáni magyar szociográfia megteremtésében (Magyarország felfedezése-sorozat), valós problémákkal foglalkozó riportkönyvei országosan ismertté tették nevét (Tisztelet Komlónak, Akit a mozdony füstje megcsapott…, A szent tehén).

2007-ben az URBIS kiadó megkezdte az „Életműsorozat” kiadását. 2009. március 12-én 75. születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban dedikált.

Díjai
•SZOT-díj (1967)
•József Attila-díj (1973, 1978)
•Karinthy-gyűrű (1981)
•Kossuth-díj (1983)
•Nagy Lajos-díj (1993)
•Maecenas-díj (1994)
•MSZOSZ-díj (1995)
•Demény Pál-emlékérem (1995)
•Kollektív Pulitzer-díj (2000)
•Közbiztonsági Díj arany fokozat
•Aranysíp kitüntetés (mint tiszteletbeli vasutas)
•bolgár Hitar Petar nemzetközi szatíradíj
•Prima Primissima díj (2010)
Nagy Kázmér művei
Nagy Sz. Péter művei
Németh G. Béla művei
A szerzőről
Oravecz Imre művei
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.

Fontosabb díjak

Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Orbán Ottó művei
Örkény István művei
Pach Zsigmond Pál művei
Pálos Rozita művei
A szerzőről
Papp Lajos művei
Papp Lajos (Debrecen, 1935. augusztus 18. – Oldenburg, 2019. január 17.) magyar zeneszerző.

A debreceni konzervatóriumban tanult, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kapott zeneszerző diplomát 1960-ban. 1971-ig különböző zeneiskolákban tanított. 1971–73 között Svájcban, a bázeli konzervatóriumban Klaus Huber és Helmut Lachenmann mesterkurzusán vett részt ösztöndíjasként. 1973-tól a németországi Oldenburgban élt, a helyi zeneiskola tanára volt.
Parancs János művei
Pinczési Judit művei
Pintér Lajos művei
Popper Leó művei
Poszler György művei
Pusztai János művei
Rába György művei
Raffai Sarolta művei
Rákos Sándor művei
Rakovszky Zsuzsa művei
Rónay György művei
Rónay László művei
Shelley művei
Sík Csaba művei
Simon László művei
Somlyó György művei
Sőtér István művei
Sütő András művei
Szabó B. István művei
Szabó Magda művei
Szakonyi Károly művei
Szávai János művei
A szerzőről
Szentkuthy Miklós művei
Író, esszéíró, műfordító. 1908-ban született, Budapesten. 1931-ben szerzett oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia-angol irodalom szakán.

1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.

A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)

Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
Szepesi Attila művei
Szíjártó István művei
Szikszai Károly művei
Szilágyi Ferenc művei
Szilágyi Miklós művei
Szöllősi Zoltán művei
Takács Zsuzsa művei
Táncsics Mihály művei
Tandori Dezső művei
Thinsz Géza művei
Tolnai Gábor művei
Tolnai Ottó művei
Tordai Zádor művei
Tóth Bálint művei
Tóth Judit művei
Tóth Pál Péter művei
Vajda Endre művei
Vargha Balázs művei
Vári Attila művei
Varsányi Péter István művei
Vas István művei
Végh Antal művei
Verbőczy Antal művei
Veres Péter művei
Vészi Endre művei
Vujicsics Sztoján művei
Weöres Sándor művei
Zám Tibor művei
Zelk Zoltán művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet