Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
Mikhaél Pszellosz (1018-1079), kora legnagyobb bizánci polihisztora 1060 körül így hasonlította össze a muszlim és a bizánci kultúrát: "az arabok az atyáik bölcsességére büszke görögöket maguk mögött hagyták ... a Bizáncban uralkodó félműveltséget vagy inkább...
Mikhaél Pszellosz (1018-1079), kora legnagyobb bizánci polihisztora 1060 körül így hasonlította össze a muszlim és a bizánci kultúrát: "az arabok az atyáik bölcsességére büszke görögöket maguk mögött hagyták ... a Bizáncban uralkodó félműveltséget vagy inkább tudatlanságot kigúnyolták ... A dolgok rendje olyannyira visszájára fordult, hogy a hellének barbárokká, a barbárok pedig hellénekké váltak."Pszellosz joggal becsülte nagyra a korában immár kétszáz éves múltra visszatekintő muszlim filozófiát, amely visszaadta Arisztotelész munkásságának és az újplatonizmus tanításának régi fényét. Ezt az aranykort hosszabbította meg az andalúziai triász (Ibn Báddzsa, Ibn Iufayl és Ibn Rusd) a 12. sz. végéig. A muszlim filozófia az egyetemes filozófiatörténet egyedülálló hajtása. Al-Fárábí politikai filozófiája, Ibn Színá metafizikája és Ibn Rusd Arisztotelész-kommentárja joggal játszotta a közvetítő szerepet az antik és a középkori latin filozófia között, amelynek során tanítói és mesterei is lettek a latin középkornak.Kötetünk e filozófiai örökség néhány alapvető művének kommentált fordítását tartalmazza.
Termékadatok
Cím: Hellász vonzásában, az iszlám fogságában - Filozófia az iszlámban [eKönyv: epub, mobi]
Simon Róbert (1939): orientalista és vallástörténész. Arabisztikát, iranisztikát és klasszika filológiát tanult az ELTÉ-n. Posztgraduális tanulmányait Egyiptomban végezte. 1962-1972 között az Európa Könyvkiadóban a keleti és a klasszikus irodalmak szerkesztője. 1972-2008 között az MTA orientalisztikai kutatócsoportjában dolgozott. 1989-90-ben vendégprofesszor Amerikában. Mintegy négy évet töltött keleti országokban tanulmányutakon. 1991-ben az irodalomtudomány (akadémiai) doktora. 1997-től egyetemi tanár. 25 önálló kötete jelent meg, köztük az első teljes, kommentált Korán-fordítás 1987-ben (utána négy kiadásban jelent meg). A Corvinánál a Fontes Orientales társszerkesztője. Legutóbbi kötetei a kiadónál: Iszlám Kultúrális Lexikon (2009); Az iszlám fundamentalizmus (2014) Politika az iszlámban (2016).