Ez a termék NEM NYOMTATOTT KÖNYV, olvasása csak megfelelő elektronikus eszközökön lehetséges.
Felhívjuk figyelmét, hogy Ekönyvekre/EHangoskönyvekre nem vonatkozik az elállási jog, így téves megrendelés esetén nem áll módunkban a termék árát visszatéríteni.
A Kádár-rendszer végkifejlete az irányított, hangtalan, puha összeomlás. ,,A belülről megőrölt, / a magát csalva másokat csaló, / a látszattal terrorizáló / hang nélkül szétomolt." - írta Petri György Összeomlás című versében. A magunkfajtát őrölte a rendszer, és mi...
A Kádár-rendszer végkifejlete az irányított, hangtalan, puha összeomlás. ,,A belülről megőrölt, / a magát csalva másokat csaló, / a látszattal terrorizáló / hang nélkül szétomolt." - írta Petri György Összeomlás című versében. A magunkfajtát őrölte a rendszer, és mi őröltük a rendszert. Ő csalt minket, mi csaltuk őt. De a Végkifejlet arról is szól, hogy hányféle egymástól független, mégis összeférhető világ lehetséges, amelyek tele vannak igazságokkal és csipetnyi csalással, vagy sok-sok csalással, de csipetnyi igazságokkal. És bár mindig és mindenkor állást foglaltam, a Végkifejlet magára vállalta a tárgyilagosság fényűzését: sok igazság lehetséges. Másféle végkifejlet is lehetséges: kaotikus, robajló, kemény összeomlás. Csak az autokrata rendszerek urai és szolgái hihetik, hogy rendszerük örökéletű, mindig és mindent túlélhetnek. A végkifejlet már a kezdetekben könyörtelen megíródik.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK). 1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett. 1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója. 1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában. 1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt. Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője. 1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik. 1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja. 1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja