Bővebb ismertető
A gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztésére vonatkozó 2/1981./IV.7./ számú ATB határozat végrehajtásába bekapcsolódott a Pénzügyminisztérium KISZ
szervezete is. A munkát két szakaszban tervezzük elvégezni: először a gazdasági
mechanizmus továbbfejlesztésének elvi keretét próbáljuk meg felvázolni, majd
ezt követően konkrét javaslatokat teszünk az érdekeltségi rendszer és a tőkeallokációs mechanizmus módosítására.
Munkánk egésze azt célozza, hogy egységes, átfogó, kapcsolódási pontjaiban
összecsiszolt, időben egymásra építhető kormányzati reform intézkedéssorozat
kidolgozását elősegítse. Kiindulópontunk az, hogy ilyen reform-csomag nélkül
társadalmi céljaink - kiemelten: társadalmi stabilitás, életszínvonal megőrzés és
emelés, a gazdaság teljesítmény javulását megalapozó képesség-javulás - a következő ötéves tervidőszakban nem érhetők el, a gazdaság és társadalom hatékonysági és életszínvonalbeli töréspontjaiban felhalmozódó feszültségek egész
eddigi reform-folyamatunk eredményét veszélyeztetik.
Munkánk szemlélete hatékonyság központú: a gazdasági teljesítmények javulásától várjuk társadalmi /és elosztási/ céljaink teljesülését: elsősorban nem jobb
elosztási rendszert, hanem a „több elosztanivaló" irányába haladó termelési-
irányítási rendszert célzunk a konkrét javaslatokat megalapozó keret kidolgozásával.
Véleményünk szerint a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztését célzó javaslatok széles körű társadalmi vitára alapozva kristályosodhat csak ki, így a KISZ-nek is, mint társadalmi-politikai tömegszervezetnek fórumot kell nyitnia a nyílt
közös gondolkodás számára.
Az első részben e mechanizmus továbbfejlesztés elvi kereteire vonatkozó elképzeléseket foglaltuk össze azzal a szándékkal, hogy további vitaanyagok készítésére serkentsünk és gondolatokat javaslatokat vessünk fel az állami vonalon működő bizottságok részére.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja