Géprajz, gépelemek II. [antikvár]

S.l. Bevezetés S.l.l. Anyagválaszték A gépelemek, gépszerkezetek tervezésének egyik legfontosabb lépése a megfelelő anyagok kiválasztása és alkalmazása. Ehhez ismerni kell a rendelkezésre álló anyagválasztékot, az anyagok összetételét, szilárdsági jeUemzőit, alkalmazási lehetőségét, árát. Az anyagválasztáshoz kívánmik segítséget nyújtani a fejezet végén közölt táblázatokkal. Az anyagtáblázatokban alkalmazott jelölési rendszer (MSZ105/1—72) némileg eltér az SI jelölési rendszerétől (MSZ 4900/3—70), amit a műszaki mechanikában és az arra épülő gépelemek tervezésében rendszeresen használunk. A két jelölési rendszer eltérően jelölt fogalmait az S.l.l, táblázatban foglaltuk össze. Altalános rendeltetésre az MSZ 500—74 szerinti ötvözetlen, melegen hengerelt szerkezeti acél alkalmazható, rúd- és idomacél, durvalemez, szélesacél, abroncsacél és kovácsolt acél formában. Az A jelű acélokat elsősorban mechanikai tulajdonságaik jellemzik. Az acélminőség jelében levő szám (pl. A 50) a szakítószilárdság alsó határát jelenti daN/mm'-ben. Az általános rendeltetésű szerkezeti acélok mechanikai jellemzőit az S.1.2. táblázatban, felhasználási területeiket és technológiai tulajdonságaikat áz S.l.3. táblázatban foglaljuk össze. Az A acélokat megbízhatóan edzeni vagy nemesíteni nem lehet, így nagyobb dinamikus, fárasztó igénybevételeknek vagy erős kopásnak kitett alkatrészek késritésére nem alkalmasak. A B jelű acélok (pl. B 0, B 38, B 50 stb.) szavatolt vegyi összetétellel készülnek, elsősorban további meleg képlékenyalakítás céljára, egyébként tulajdonságaikban közel azonosak az A jelű acélokkal. Hegesztett szerkezetekhez az MSZ 6280—74 szerinti acélok alkalmazhatók, tulajdonságaikat az S.l.4. táblázatban foglaltuk össze. Ha az edzhetőség és a nemesítés is kívánatos, akkor betétben edzhető acélok (MSZ 31—74, S.1.5. táblázat) vagy a nemesíthető acélok (MSZ 61—74, S.1.6. táblázat) alkalmazhatók. Mindkét acélfajtánál a C jelűek ötvözetlenek, betétben edzhetők és nemesíthetők is, a szénszázalék szavatolt, így megbízhatóan hőkezelhe- tők. Nagyobb dinamikus igénybevétel, ismétlődő igénybevétel vagy erős koptatás esetén is alkalmazhatók. Felhasználási területüket és technológiai tulajdonságaikat az S.1.7. táblázatban mutatjuk be. A jelben levő szám utáni K betű különleges minőséget jelent, az E betű pedig szabályozott kéntartalmat. Az S.1.5. és az S.1.6. táblázatokban szereplő acélok ötvözöttek, a betűjelek az ötvözök minőségére utalnak. A korrózióálló acélok (MSZ 4360—72) jelentős vegyi ellenállóképességűek, ezenkívül a hőhatásokkal szemben is ellenállók. Mechanikai jellemzőiket az S.1.8. táblázatban, felhasználási területüket és technológiai jellemzőiket az S.l.9. táblázatban foglaltuk össze. Az öntöttvasak a formát jól kitöltik, ezért vékony falú öntvények is készíthetők belőlük. Az öntöttvas a rezgéseket jól csillapítja, gépállványok, házak készíté-„sére alkalmas. A lemezgrafitos vasöntvények (MSZ 8280-66, S.l. 10. táblázat), a temperöntvények (MSZ 8282—66, S.l.l 1. táblázat) és a gömbgrafitos vasöntvények (MSZ 8277—68, S.1,12. táblázat) mechanikai jellemzőit táblázatokba foglaltuk össze, felhasználási területeiket pedig az S.l. 13. táblázatban mutatjuk be. A bemutatott anyagválaszték természetesen csak szemléltetés lehet. Az egyes speciális területen alkalmazott anyagokkal (pl. csapágyfémek, kenőanyagok, műanyagok, kazánlemezek, golyóscsapágyacélok) a megfelelő fejezetekben foglalkozunk. A méretezési feladatok megkönnyítésére az S.l.14. táblázatban összefoglaljuk a leggyakoribb szerkezeti anyagok megengedett feszültségeit, az S.l.15. táblázatban pedig a rugahnassági modulusait. S.1.2. A szabványos számok és a szabványos méretek A szabványos számok és sorozataik jól alkalmazhatók a műszaki gyakorlat szinte minden területén, de különösen a szabványosításban, a tömeggyártásban, gyártmánysorozatok kialakításában. A szabványos számok (MSZ 1700—51) alapsorozatait az S.l.16. táb-