Sorsdöntő csaták I-II. [antikvár]

Háborús korban élünk. Európa népei immár több mint két évtizede nem élnek nyugodt és békés életet. "lnter arma silent musae". A népek figyelme tehát a hadviselés, a háborús dolgok felé fordul. Ez a könyv is ennek az érdeklődésnek köszönheti a megjelenését. Örömmel üdvözlöm e könyvet és azzal a meggyőződéssel bocsátom útnak, hogy teljesen ki fogja elégíteni az olvasót. E könyv a világtörténelem csatáit tárgyalja. A csaták általában az emberiség örök drámájának nagy csattanói. E műben pedig azok a legnevezetesebb csaták vannak mintegy csokorba fűzve, melyekkel egy-egy történelmi időszak kezdődik vagy zárul le, vagy a hadművészet történetében jelent valamely jelentős fordulatot. A magyar hadtörténelemből pedig nemzetünk legszebb és legdicsőbb fegyvertényeit találjuk meg benne. A könyv mindenesetre hézagpótló a magyar hadtörténelmi irodalomban, amely a legutóbbi időben oly örvendetes fellendülést vett. A mű a legjobbak közé tartozik, amelyek a legutóbbi időben napvilágot láttak. E könyv mind a nagyközönségnek, mind a szakembernek szól. Előbbiek számára könnyen érthető, érdekfeszítő és e mellett oktató olvasmány, utóbbi számára pedig kitűnő segédeszközt jelent, mert együtt találja benne mindazokat a csatákat, melyek hadtörténelmi tudásunk gerincét alkotják. Önállóak lettünk. Az önállóságot fegyverrel kell kiküzdeni vagy megtartani. Nem militarizmus az, ha a nemzet ennek tudatában cselekszik és készülődik, hanem az egészséges ösztönre vall. Azt mutatja, hogy a nemzet életképes, mert harcképes. Élni azt jelenti, hogy - harcolni. Remélem, hogy ezt a könyvet sokan fogják olvasni és így kifejezésre jut, hogy a magyar élni akar és ezért harcra kész.